Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a két százalék a padló, és nem a plafon!
„Folytatódik a haderőfejlesztés
Magyar emberek szaktudására épülő fegyvergyártás, rendszerbe álló új haditechnikai eszközök és a Magyar Honvédség folyamatos fejlődése – többek között ezeket mutatja be részletesen az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” műsorának február 13-ai adása.
„2023-ban fontos beszerzéseink valósultak meg. Legfontosabb dolgunk volt a légvédelem teljessé tétele” – utalt a tavaly ősszel átadott világszínvonalú NASAMS légvédelmi rakétarendszerre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
„A következő nagy egység a nehézdandárunk kiépítése, ahova a nagymacskák érkeznek be folyamatosan; így a nagy büszkeségünk, a Leopard is. A modern haderőfejlesztés logikájának megfelelően ezek után jöhet az elektronikus, digitális felderítő, illetve csapásmérő képességek beszerzése, így például az idén érkező kamikaze drónoké. A következő években is kitartunk a GPD két százalékos költségvetési aránya mellett, amit a védelmi kiadásokra fordítunk. Erre az arányra padlóként – és nem plafonként – tekintünk” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. A haderőfejlesztés során a Magyar Honvédségben rendkívül modern, high-tech eszközöket állítanak rendszerbe, amit dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a „legnagyobb kihívásként” értékelt.
„Beérkezett a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg és a Leopard 2A7HU típusú harckocsi is, amelyek teljesen új gondolkodásmódot követelnek meg. Az ’úgy szoktuk’ fémjelezte gondolkodásmódról kell áttérnünk az ’így kell’ módszerére. Ez a legnehezebb a Magyar Honvédség számára, de jó úton haladunk” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke.
A korábbi adásokban már láthattuk annak a csongrádi üzemnek a tevékenységét, ahol a Magyar Honvédség számára fejlesztenek fegyvercsaládot. Ahogyan arra Istvánovics Mihály is rávilágít: „a fegyverfejlesztés egy rendkívül lassú és bonyolult folyamat.” A harmincéves, többnyire külföldi tapasztalattal rendelkező fegyverfejlesztő hozzátette: a katonák véleményét mindenben kikérik, így az nagy hatással van a fegyver kialakítására, valamint működésére is és megannyi újítást tesz lehetővé.
A JAS-39 Gripen vadászrepülők összetéveszthetetlen hangját – és látványát – szinte mindenki ismeri, az azonban talán kevésbé köztudott, hogy pilótáik riasztás esetén honnan kapják a parancsot a percek alatt történő felemelkedésre. A kiindulópont pedig nem más, mint a veszprémi „Szikla” néven elhíresült MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, ami a hazai légtérellenőrzés központja. A vadászirányítók feladata kiváltképp nehéz és összetett, hiszen, ahogyan arra Martinkovics Péter főhadnagy is felhívta a figyelmet; rendkívül ritkán fordul elő két teljesen ugyanolyan szituáció.
Az adásban a múlt vadászrepülői is megelevenedtek, jobban mondva csak egy: a legendás Puma vadászrepülőosztály kötelékében harcoló Beregszászi Sándor „piros 12-ese”, amit a Magyar Honvédség számos alakulatának összehangolt, megfeszített munkájának eredményeképp sikerült kiemelni a Balatonból tavaly októberben. A több szempontból hadtörténeti jelentőségű lelet felszínre hozása (mint alábbi kisfilmünkben is látható) közel három hetet vett igénybe. A munkafolyamat részleteire – különös tekintettel a búvárok feladatkörére – szintén fény derül az eheti műsorban.
Az M1 „HadERŐ – Hazámat szolgálom!” magazinműsor február 13-i adása itt érhető el.”
Fotó: archív
Eredeti írás: Bányász Eszter
