„Ukrajnában várhatóan emelkedni fognak a közszolgáltatási díjak, miután az ország vezetői megállapodást írtak alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A memorandumot Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, Denisz Smihal miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke írta alá.
Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink indokoltnak tartanák-e a gázáremelést? Nem meglepő eredmény született, válaszadóink szinte egyöntetűen ellene lennének a tarifa drágításának. Véleményüknek a kommentszekcióban is hangot adtak, hol szintén felháborodást váltott ki még maga a feltevés is. Ám az ahogyan gyakran előfordul, ilyen kérdésben nem igazán veszik figyelembe a lakosság álláspontját.
Mint kiderült, az ukrán kormány a Nemzetközi Valutaalap vezetőségének szánt szándéknyilatkozatában engedélyezi a közszolgáltatási díjak fokozatos emelését mind a háború alatt, mind annak befejezése után. A memorandum szerint
a potenciális reformintézkedések között szerepel a tarifák fokozatos emelése (új tarifametodológia és a háború alatti társadalmi megfontolások figyelembevételével), külső finanszírozás biztosítása és átlátható, közvetlen költségvetési támogatás nyújtása az állami energetikai vállalatoknak a források rendelkezésre állásáig.
A dokumentum szerint a rendszer stabilizálása végül a gáz- és villamosenergia-tarifák fokozatos emelését igényli a költségek megtérítése érdekében (különösen a háború befejezése után), miközben elegendő és célzott forrásokat különít el a sebezhető háztartások számára.
Emellett hangsúlyozták, a 2023. december 29-től bevezetett lekapcsolási moratórium megszüntetése elősegíti a fizetési fegyelem növelését.
De mit lehet tudni a dokumentum tartalmáról? Eszerint a háború befejezése után nagy- és kiskereskedelmi szinten egyaránt szükség lesz a verseny helyreállítására és erősítésére a gáz- és villamosenergia-piacokon. E célból a kormány úgynevezett „Útitervet” fogad el az energetikai piacok fokozatos liberalizálására, egyértelmű végrehajtási tervvel a háborús állapot utáni időszakra. Ez tartalmazza az ország vezetésének önkéntes vállalásait bizonyos lépések megtételére.
Korábban már felröppentek hírek, miszerint hiába a moratórium, emelnék a gáz árát. Oleh Popenko, a Közüzemi Fogyasztók Szakszervezetének vezetője elmondta,
jelenleg egy köbméter gáz 7,96 hrivnyába kerül, ám ez egy-két hónap múlva akár 1-1,5 hrivnyával is drágulhat. Azaz már tavasz végén vagy a nyári szezon elején hozzávetőlegesen 9-9,5 hrivnya lehet a tarifa. Ez a fűtés és a meleg víz árára is hatással lehet. Mint megjegyezték, a fűtési szezon végéig a lakosságnak nem kell aggódnia az esetleges módosítás miatt.
Hogy valóban lesznek-e ilyen változások, azt egyelőre nem tudni, ugyanis Popenko elmondta, tavaly is terveztek áremelést, ám azt mégsem tették meg. Az azonban ismert, hogy február 12-én egy IMF-misszió érkezett Kijevbe, hogy találkozót tartson az ukrán kormány képviselőivel és egyéb partnerekkel. Február 13-tól az IMF koordinálásával megkezdte működését Ukrajna Kapacitásfejlesztési Alapja. Ezt követően március 21-én a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt negyedik részlet kifizetését, amelynek összege körülbelül 880 millió dollárra rúg. Az IMF ennek kapcsán megjegyezte, hogy 2023-ban az ukrán gazdaság ellenállóbbnak bizonyult, mint azt várták, többek között a növekedési mutatók erősségének, a jelentős deflációval szembeni küzdelemnek és a megfelelő mértékű tartalékok támogatásának köszönhetően.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Bujdosó Ivett