Ellenőrizhetetlen és életszerűtlen a német marihuána legalizációja, amely nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket – emelte ki lapunknak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. A németek áprilistól vezették be az úgynevezett ellenőrzött legalizálást célzó törvényt, amivel szélesebb körben elterjedhet a drogfogyasztás.
Tudományosan is bizonyított, hogy a rendszeres marihuánafogyasztók 15 százaléka drogfüggővé válik, amit a német gazdaság sem bírhat. A németek eredeti törvénytervezete tavaly áprilisban került volna benyújtásra, amit Brüsszel megakadályozott – hangsúlyozta Téglásy Kristóf, aki szerint azért meglepő, mert ők csaknem a legbefolyásosabb ország. A kormány eredetileg államilag engedélyezett kannabiszboltok létrehozását tervezte, amely ellentmondott minden nemzetközi egyezménynek.
Kannabiszklubokat működtethetnek
Nem üzleti alapon működő úgynevezett kannabiszklubok jöhetnek létre július 1-től, azonban csupán a tagjaikat láthatják el termékükkel, havonta fejenként összesen 50 gramm mennyiségben. Magánszemélyként minden 18. életévét betöltött német állampolgár maximálisan 25 gramm kannabiszt birtokolhat saját fogyasztásra, valamint három tő marihuánát termeszthet az otthonában, ugyancsak kizárólag saját fogyasztásra, és legfeljebb 50 gramm mennyiségben.
,,A parlamenti vita indoklásában azok az érvek hangzottak el, hogy az igazságszolgáltatás terheit csökkenti, az egészségügyi rendszer terheit csökkenti, valamint jó hatással lesz a kábítószer-használatra. Ezek az érvek – egyéb más legalizálási próbálkozások példákból kiindulva – egyértelműen életszerűtlenek, és nem igazolja a gyakorlat” – reagált a stratégiai igazgató.
Téglásy Kristóf szerint a német parlament a feketekereskedelem visszaszorulását várta ettől a törvénytől. Szerinte míg a legálisan termeszthető kannabisz legfeljebb 15 százalékos tiszta THC-tartalom lehet, addig a feketepiacon kapható marihuána akár 25-28 százalék THC-tartalommal is rendelkezhet, de mivel a feketepiacon nincsenek járulékos költségek, a fogyasztók olcsóbban juthatnak hozzá ehhez a magasabb THC-tartalmú termékhez.
A hatóság által ellenőrizhetetlen, hogyha a németeknél van a kannabisz az utcán, azt klubtagként vásárolta, vagy a feketepiacról. A kereslet növekedésével nem visszaszorítják a feketepiacot, hanem ellenkezőleg: növelik.
A kannabisz használata továbbra is tilos közterületen, az iskolákban és a sportlétesítményekben, valamint azok százméteres körzetében. Az orvosi marihuána legalizálása esetén fontos tisztázni, hogy mi az orvosi marihuána – értékelte Téglásy Kristóf azt, hogy Ukrajnában nemrég bevezették az orvosi marihuánát. Zacher Gábor toxikológus-addiktológus szakember a bevezetést követően úgy reagált egy interjúban, hogy ,,az orvosi marihuánafogyasztás legalizálására lenne szükséges Magyarországon is”. A szakember szerint az indiai kender hatóanyagai pozitív hatással vannak bizonyos betegségekre.
Ma már olyan A típusú evidenciák szerint – az orvostudomány legmagasabb evidenciái, amelyek tudományosan alá vannak támasztva – nem egy olyan betegség van, ahol az indiai kenderben lévő hatóanyagok (akár természetes formában, akár mesterségesen előállítva) egyértelműen pozitív hatással vannak bizonyos betegségekre.
Téglásy Kristóf kiemelte, hogy bár a marihuánának vannak olyan összetevői, amelyek pozitív hatással bírnak, például a fájdalomcsillapításban végső stádiumos betegeknél – ilyen helyzetekben pozitív lehet, de csak egyes összetevők. „Olyan, hogy orvosi marihuána vagy orvosi kannabisz nem létezik, bizonyos összetevők valóban pozitív hatással bírnak, de ha magát a marihuánát vagy a kannabiszt legalizáljuk, akkor azzal az összes többi összetevőit is legalizáljuk, amelyek sokkal többet ártanak, mint amennyit használnak.” Példaként említette, „van valami, ami tízféle dologból van összerakva, és abból egy jó, kilenc meg rossz, de azért az egészet nem fogjuk összevonni, azt az egy jót megpróbáljuk kivonni belőle, és hasznosítani, ahogy az a gyógyszeriparban történik”.
A dekriminalizálás egy tévút
A dekriminalizálás egy tévút – hangsúlyozta a szakértő. Azért küzdenek, hogy visszaszorítsák a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket Magyarországon. Hazánkban zéró tolerancia van, azaz a kábítószerrel összefüggő minden cselekmény tiltott, így többek között a kábítószer megszerzése, tartása, átadása, forgalmazása és kereskedelme. Utóbbiról a törvény úgy rendelkezik, hogy
aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha pedig aki a büntetést bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e személyként felhasználva vagy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követi el, akár tíz évre is ítélhetik.
A kábítószernek minősített anyagok körét különböző jogszabályokban, a Büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között sorolja fel, a jogforrások meghatározzák a kábítószernek minősülő anyagok listáját. A büntetőeljárásban az, hogy ki minősül függőnek, az igazságügyi elmeorvos-szakértő szakvéleménye alapulvételével a bíróság határozza meg. Téglásy Kristóf pozitívumként értékelte, hogy egyre kevesebben kerülnek börtönbe kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Ennek oka, hogy sikeres az elterelés, amelyre akkor nyílik lehetőség, ha valaki kisebb súlyú kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követ el csekély mennyiségű kábítószerre, vagy a kábítószerfüggő személy esetén részt vesz minimum hat hónapos folyamatos kezelésen.
Megoldás egyedül a prevenció erősítése lehet
– hangsúlyozta a szakértő. Téglásy Kristóf elmondta, hogy a Magyarországon 2020-ig érvényben lévő és még ma is hatályos Nemzeti Drogellenes Stratégia három alappillérét kell figyelembe venni. Ez a prevenció elsődlegessége, teljes felépülésközpontú kezelése annak, aki már esetleg ebbe a problémába belecsúszott, és zéró tolerancia minden kereskedő és minden ebből élő emberrel szemben.
Fontos, hogy mind a három lábat kiemelten kezeljük, a dílereknek el kell venni mindenét, keményen le kell csapni rájuk. Azokat az embereket, akik csak kipróbálják őket, segíteni kell, a fiatalokat és gyerekeket például releváns információval kell ellátni
– emelte ki, mégpedig korrekt és az ő csatornáikon közvetített információkkal.
(Borítókép: Egy gyűlés résztvevője egy túlméretezett jointot tart a kezében. 2024. április 1-jétől a 18 éves és idősebb felnőttek 25 grammot birtokolhatnak majd nyilvános helyeken. Fotó: Sebastian Willnow / picture alliance / Getty Images)
Címlap fotó: Fotó Johannes Simon / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
