A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett jelentés szerint Európában 2022 eleje óta (Oroszország 2022 február 24-én támadta meg Ukrajnát) a hadászati kiadások jelentősen megugrottak, 2023-ban pedig elérik az 552 milliárd eurót.
Oroszország már a Krím 2014-es annektálásával jelentős hatást gyakorolt Európa katonai kiadásaira, akkor ez az összeg elérte a 330 milliárd eurót. Lorenzo Scarazzato, a SIPRI egyik kutatója az Euronewsnak elmondta, hogy attól az évtől kezdve a hadászati kiadások minden egymást követő évben emelkedtek a kontinensen, Ukrajna 2022-es megtámadását követően pedig eddig példátlan ütemben költöttek védelemre az európai kormányok. A SPIRI adatai szerint a katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában jelenleg arányaiban magasabbak, mint a hidegháború utolsó évében, 1991-ben voltak.
A jelentés szerint három európai NATO-tagország, így Görögország, Olaszország és Románia kivételével valamennyi európai NATO-tag növelte katonai kiadásait 2023-ban.
Nyugat- és Közép-Európában a dobogósok
A SIPRI hangsúlyozza, hogy a nyugat- és közép-európai országok azért növelték a hadászati költségvetésüket, mert Oroszország is növelte azokat az ukrajnai háború miatt.
Európában 2023-ban az Egyesült Királyság fordította a legtöbb pénzt fegyverkezésre, a kiadások a GDP 2,3 százalékát tették ki, de idén még ezt a szintet is át akarják ugrani. A brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy 2024-ben a GDP 2,5 százalékát fordítanák védelmi célokra, de Jeremy Hunt pénzügyminiszter közölte, hogy a belföldi gazdasági mutatók miatt ezt a célt még nem sikerült elérni.
Németország is jelentősen növelte katonai kiadásait, 2014 és 2023 között összesen 48 százalékkal. A német kormány 2022-ben létrehozott egy költségvetésen kívüli pénzügyi alapot, hogy teljesítse a NATO célkitűzését, miszerint a GDP 2 százalékát kell minden évben védelmi kiadásokra fordítani. Németország ugyan növelte a kiadásait, de a 2 százalékos célt csak idén éri el.
Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háború harmadik napján a Zeitenwende (fordulópont) néven elhíresült beszédében leszögezte, hogy jelentősen megnöveli országa védelmi kiadásait, és megreformálja hadseregét.
Keleten öntik a pénzt fegyverkezésbe
Annak ellenére, hogy a a nyugat-európai országok felelnek a kontinens teljes katonai kiadásainak nagyobb részéért, a közép-európai országok a hidegháború vége óta a eddig nem látott mértékben járulnak hozzá Európa védelmi kiadásaihoz. Lengyelország egyértelmű dobogós, 2022-ben és 2023-ban a kiadásokat tekintve arányaiban ők költötték a legtöbb pénzt védelemre. 2023-ban a 4 százalékos célt majdnem elérve a GDP 3,8 százalékát költötték fegyverkezésre, és idén is 4 százalék a cél.
Lengyelország már régóta prioritásként kezeli a védelmi kiadások növelését. Andrzej Duda lengyel elnök április elején felszólította a NATO-tagországokat, hogy ők is növeljék kiadásaikat, mert szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő években a NATO-t is meg fogja támadni.
Scarazzato szerint látható a tendencia, mely szerint az Oroszországgal és Ukrajnával határos vagy azokhoz közel fekvő országok az utóbbi tíz évben több pénzt költöttek védelemre, mint előtte. A kutató megállapította ez egyértelmű tényt: mindez a Krím annektálása és Ukrajna teljes körű inváziója miatti fenyegetettségnek köszönhető.
Címlap fotó: Czarek Sokolowski/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
