„Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn nem fogták vissza magukat, amikor hangot adtak elkeseredésüknek amiatt, hogy az Orbán-kormány újra és újra megvétózza az Ukrajnának nyújtott 6,5 milliárd eurós katonai támogatást.
„Ez már túlmegy minden határon” – mondta a litván Gabrielius Landsbergis.
A blokkolás egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Budapest megtagadta egy 500 millió eurós részlet jóváhagyását. Az az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) keretéből ment volna. Ez egy költségvetésen kívüli eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok részleges visszatérítést kapjanak a Kijevbe küldött katonai felszerelésekért cserébe.
Az uniós diplomaták körében rendkívül rossz hangulatot teremtett ez a vita, a helyzet aztán tovább súlyosbodott, amikor a tagállamok márciusban nagy nehezen megállapodtak az EPF további 5 milliárd euróval történő feltöltéséről, hogy az év végéig minden érintett tagállam megkaphassa a visszatérítést.
Magyarország vétója az 500 millió eurós keretösszeggel szemben két másik, összesen 1,5 milliárd eurót kitevő, hasonló nagyságrendű keretet is érintett. A patthelyzet azt is jelenti, hogy a következő 5 milliárd eurós keretet nem lehet továbbvinni, ami az Unió ukrajnai katonai segélyezésének teljes körű blokkolását jelenti. Ezért aztán a tagállamok kétoldalú adományozásba kezdtek, amivel megkerülik Brüsszelt.
A blokkolás egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Budapest megtagadta egy 500 millió eurós részlet jóváhagyását. Az az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) keretéből ment volna. Ez egy költségvetésen kívüli eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok részleges visszatérítést kapjanak a Kijevbe küldött katonai felszerelésekért cserébe.
Az uniós diplomaták körében rendkívül rossz hangulatot teremtett ez a vita, a helyzet aztán tovább súlyosbodott, amikor a tagállamok márciusban nagy nehezen megállapodtak az EPF további 5 milliárd euróval történő feltöltéséről, hogy az év végéig minden érintett tagállam megkaphassa a visszatérítést.
Magyarország vétója az 500 millió eurós keretösszeggel szemben két másik, összesen 1,5 milliárd eurót kitevő, hasonló nagyságrendű keretet is érintett. A patthelyzet azt is jelenti, hogy a következő 5 milliárd eurós keretet nem lehet továbbvinni, ami az Unió ukrajnai katonai segélyezésének teljes körű blokkolását jelenti. Ezért aztán a tagállamok kétoldalú adományozásba kezdtek, amivel megkerülik Brüsszelt.
A késedelem kínos helyzetbe hozta a blokkot, miközben az ukrán hadsereg az orosz csapatok újabb kemény offenzívája ellen védekezik az ország északkeleti részén. Volodimir Zelenszkij folyamatosan arra kéri Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel fegyver- és lőszerszállítmányaikat.
Az intenzív orosz támadáshullámnak egyre több civil esik áldozatul. Harkivban legkevesebb 16 ember halt meg a napokban, amikor találat ért egy szupermarketet. A sebesültek száma meghaladja a 65-öt.
Egyre ingerültebb mindenki
„Nem tudjuk elfogadni, hogy egyetlen ország, amely néhány hónapja egy államfői csúcstalálkozón szintén aláírta ennek az összegnek a támogatását, most blokkolja ezt az Ukrajna számára létfontosságú segélyt” – mondta a belga Hadja Lahbib. – „Feltétlenül vállalnunk kell a felelősséget, és meg kell tennünk mindent, ami szükséges ahhoz, hogy katonai támogatást nyújtsunk Ukrajnának” – tette hozzá.
Észt kollégája, Margus Tsahkna azt mondta, hogy „minden alkalommal”, amikor a miniszterek Brüsszelbe jönnek, Magyarország vétójával szembesülnek, mégpedig „nagy jelentőségű kezdeményezések ügyében”.
„Le kell bontanunk ezt az ellenállást abban az értelemben, hogy meg kell győznünk Magyarországot. Ez kulcsfontosságú, mert Ukrajnának szüksége van erre a fajta támogatásra” – mondta Tsahkna újságíróknak.
A lett Baiba Braže szerint az EU politikai egységének „tényleges, gyakorlati eredményekben” kellene megmutatkoznia, és sajnálkozott, hogy a Tanácsban „számos kérdés” elakadt. „Elvárjuk, hogy ezek a tagállamok engedjenek” – mondta.
A legélesebb kritikát a litván Landsbergis fogalmazta meg. Szerinte a magyar hozzáállás „szisztematikus akadályozása annak, hogy az EU bármilyen értelmes szerepet vállaljon a külügyekben”. A miniszter Ukrajna csatlakozási folyamatát és Grúzia „külföldi befolyásról” szóló törvényét említette olyan példaként, amelyekben Budapest megpróbálta kisiklatni a közös döntéseket.
Orbán Viktor miniszterelnök szembeszállt a nyugati konszenzussal, amikor nyíltan oroszbarát politikát folytatott, és engedményeket követelt a szankciók felhígítása érdekében.
„Ez újra és újra megtörténik. Úgyhogy el kell kezdenünk beszélni erről” – mondta Landsbergis. – „Tudom, hogy egyes esetekben ez nem tűnik diplomáciai konfliktusnak, mert, tudja, kedves és udvarias emberek vagyunk” – tette hozzá.
A magyar kormány kisiklatja a befagyasztott orosz pénzekre vonatkozó terveket is?
A vétók okai zavarba ejtették a brüsszeli tisztviselőket. Budapest eredetileg azért tagadta meg az 500 millió eurós részlet jóváhagyását, mert az ukrán korrupcióellenes ügynökség feketelistára tette a magyarországi OTP Bankot, mint „a háború nemzetközi támogatóját”. Ez a minősítés feldühítette az Orbán-kormányt, és vitát váltott ki Budapest és Kijev között, Brüsszel pedig kínos helyzetbe került.
Az OTP Bankot végül törölték a feketelistáról, az Orbán-kormány ennek ellenére fenntartotta vétóját, és azzal érvelt, hogy további garanciákra van szüksége, hogy a jövőben nem kerül más magyar vállalat sem feketelistára.
A diplomaták hüledeztek ezt az érvelést hallva, amely szerintük szeszélyes és megalapozatlan. Most attól tartanak, hogy az EPF obstrukciója kisiklathatja az új megállapodást is, amely a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó rendkívüli bevételek felhasználásáról szól. A projekt évente 2,5-3 milliárd eurót hozhatna, aminek 90%-át Ukrajna fegyver- és lőszerellátására fordítanák.
Bár Budapest nem blokkolta a befagyasztott orosz eszközökről szóló jogi megállapodást, vétójogával továbbra is meghiúsíthatja ezeknek a pénzeknek a felszabadítását.”
Címlap fotó: Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter (a képen balra) felbőszítette kollégáit, amiért blokkolja az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segítséget.© European Union, 2024.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
