A világörökség része lehet a világ egyik utolsó vad helye, a skóciai Flow Country lápvidék

Kövess és lájkolj minket:

„A Skócia legészakibb részén, Caithness és Sutherland megyében elterülő, 4000 négyzetkilométeres lápvidék egymással összekapcsolódó tórendszerek és mikroelemek együttesét foglalja magába. A lápot hegyek veszik körül, és medencék valamint tavak borítják.

A világ egyik legritkább élőhelye, amely nem csupán szemet gyönyörködtető növény- és állatvilágnak ad otthont, hanem létfontosságú szerepet játszik az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezésben is. A talajt tőzegmoha borítja, akár 10 méter mélyre is lehatolhat, ami egy emeletes busz betemetéséhez is elegendő.

A Royal Society for the Protection of Birds-öt, a NatureScot-ot és a Highland Councilt tömörítő partnerség tavaly nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy a Flow Country lápjait, medencéit, tavait és dombjait nyilvánítsák világörökségi területté, hiszen kiemelkedő nemzetközi jelentőségű, különleges védelmet érdemlő helyről van szó.

Az UNESCO most közölte: több mint egyévnyi mérlegelés után a következő hetekben kész meghozni a hivatalos döntést.

A világon sok más, nagyobb kiterjedésű tőzegláp van – például Szibériában –, de ez az itteni lápos mocsár különleges. Más tőzegláp-típusokkal ellentétben itt nagyon meredek lejtőket borít be, összetett mozaikká téve a tájat. Emellett rendkívül vastag, nem is annyira takaró: inkább paplan, amely az egész terepet befedi.

Roxane Anderson professzor azt is elmondta, hogy a mocsarakat általában az eső és a köd tartja életben.

„Ha az időjárás meleg és száraz lesz, akkor a tőzeg kiszárad, megrepedezik és a meredek területekről lehull. Flow Countryban azonban sosincs szárazság vagy meleg, így az itteni mocsár még a meredek éles lejtőkön is érintetlen marad”” – magyarázta.

Caithness és Sutherland megye mocsártakarói megdöbbentően hosszú ideje növekednek, hiszen az utolsó gleccserek több mint tízezer évvel ezelőtt vonultak vissza Skócia északi részéről. Ez idő alatt döntő szerepet játszottak a szén-dioxid tárolásában. A Flow Country összesen közel egymillió hektárnyi területet foglal magában, és a tudósok számításai szerint több mint 400 millió tonna szenet tárol a láprétekben.

A sok jó mellett egy átka viszont biztosan van a helynek, mégpedig a szúnyogok. A Flow Country-t ebből a szempontból Skócia egyik legborzalmasabb helyeként tartják számon a Culicoides impunctatus nevű szúnyogfajta miatt. Az idegesítő rovarok komplett felhőkben jelennek meg, megtámadnak embert, haszon- és háziállatot. Számuk pedig nem csökken, sőt: a régió mocsaras, savanyú talaján, amely tökéletes környezetet biztosít szaporodásukhoz, remekül érzik magukat.

A térség azért is figyelemre méltó, mert az egyébként igen fejlett és sűrűn lakott brit szigeteken jókora érintetlen, csendes területről van szó. Elhagyatottsága a 18. és 19. századi tisztogatások idején még fokozódott, miután a jakobiták sikertelen felkelése nyomán sok skót-felföldi lakost elűztek otthonából. Ennek következtében Skócia északi részének hatalmas területei néptelenedtek el.

Az egyelőre még nem világos, hogy mit nyerhet a Flow Country, ez a festőien szép, érintetlen táj azzal, ha a világörökség részévé válik. Ilyen címet csak különleges kulturális, történelmi vagy tudományos jelentőségű helyek kaphatnak. Ha az UNESCO pozitív döntést hoz, akkor a távoli skóciai vidék a Nagy-korallzátonnyal, a Grand Canyonnal és az egyiptomi piramisokkal azonos rangra emelkedik.”