„Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját élet végi döntéséről.
Karsai még 2023 szeptemberében fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mivel az alkotmányjogász szerint a magyar állam sérti az egyén alapvető emberi jogait, illetve az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, amiért Magyarországon nem engedélyezett az aktív eutanázia, illetve azért, mert a magyar jog büntetheti a külföldön méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, azaz a családtagokat, a barátokat vagy az ebben résztvevő orvosokat.
Karsai ügyét tavaly novemberben az EJEB meghallgatta tartott, illetve idehaza is élénk közéleti vita alakult ki az életvégi döntésekről. Végül a bíróság Karsai és a magyar állam közötti perben
a magyar államnak adott igazat, emiatt elutasította Karsai keresetét.
Karsai és csapata a benyújtott kérelmében amellett érvelt, a magyar állam megszegi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, azaz az ő magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga sérül, amikor nem volt lehetősége életének segítségével véget vetni, illetve ezzel párhuzamosan ugyanennek az egyezménynek 14. cikkét, a megkülönböztetés tilalmát, mivel szerinte hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve, mert a magyar törvények nem biztosítanak számára lehetőséget halálának siettetésére, holott az életfenntartó kezelésre szoruló, halálos állapotú betegek számára biztosítanak ilyen lehetőséget azzal, hogy megtagadhatják az orvosi ellátást.
Mint az EJEB a döntésében írja, többségben elfogadhatónak tartják a 8. cikk szerinti panaszt, ugyanakkor az egyezmény 14. cikkének 8. cikkel összefüggésben szerintit nem, miközben a kereset többi részét elutasították.
A bírák 6–1 arányban pedig azt is megállapítják, hogy sem a 8. cikk, sem a 14. cikk nem sérült Magyarországon.
A EJEB úgy látja, jogos a különbségtétel a magyar jogban az életfenntartó kezelésre szoruló, ám azt elutasító halálos állapotú betegek és a halál siettetését elérni akaró betegek között. A bíróság úgy ítélte meg, amikor valaki visszautasít egy kezelést, hogy ennek következtében hamarabb veszítse el életét, az a szabad orvosválasztás jogához áll közelebb, nem pedig a halálban való segítségnyújtás jogával.
A strasbourgi bíróság ezenfelül kimondta,
Magyarországnak joga van arra, hogy fenntartsa az asszisztált öngyilkosság abszolút tilalmát.
Többek között a lehetséges visszaélések kockázatai, a nyújtásával kapcsolatos politikai döntések, illetve az államoknak e kérdésben biztosított jelentős mérlegelési jogkör miatt.
A döntés előtt Karsai beszélgetett Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel, aki amellett érvelt, vallásos emberként ő nem tudna engedélyezni egy emberi élet kioltását, és a strasbourgi bíróság döntését a kormány kötelezőnek tartja, viszont csak abban az esetben hajtaná végre, ha az nem ütközik az Alaptörvénnyel – ugyanakkor mint arra Karsai rámutatott, a bíróság döntései minden esetben kötelezőek, még akkor is, ha ahhoz módosítani kellene az Alaptörvényt.
Karsai csapata a döntés után 16 órakor ad sajtótájékoztatót, amelyet természetesen az Indexen is követhetnek majd.
Karsai Dániel már sikernek tartja az eddig elérteket
A 47 éves alkotmányjogász még májusban adott interjút az Indexnek, ahol többek között arról beszélt, már most sikernek tartja, amit elért, hiszen párbeszéd kezdődött az életvégi döntésről.
Nem, mivel ez az egész már most siker. De természetesen a legfőbb, első nagy győzelem a kedvező strasbourgi ítélet lenne, optimista vagyok, nagyon várjuk a döntést. Még nem tudjuk, mit hoz a jövő. De ha nem úgy alakul, akkor is soha nem látott párbeszéd indult meg a témában. Ezek a kérdések: a halál, az elmúlás és a szenvedés tabu téma volt, most nem az, és ez önmagában hatalmas siker. Én úgy gondolom, ha személyes sorsomtól függetlenül, ez a kérdés már soha nem megy oda vissza, ahol egy éve volt
– fogalmazott lapunknak adott interjújában Karsai.
Az interjúban ezenkívül arról is beszélt, betegsége miatt mélyült a vallásossága, hogy magánszférájának eltűnése ellenére gondolatai még szabadok, és hogy utolsó lélegzetvételéig küzd majd az általa elindított ügyért.”
Címlap fotó: Karsai Dániel 2024. május 15-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
