„A minőségi gabona hiánya és a kenyérárak emelkedése súlyos kihívások elé állítják Ukrajnát.
Az utóbbi időszakban Ukrajnát, amelyet Európa magtárának tartanak, súlyos gabonahiány sújtja. Különösen a legmagasabb minőségű rozs és búza deficitje jelent problémát, ami a kenyér és tésztatermékek árának emelkedésével fenyeget. Az országban tapasztalható „makaróniválság” hirtelen vált a mindennapok részévé, és sok ukrán számára rejtélyesnek tűnik. Hogyan lehetséges ez egy olyan országban, amely nemrég még rekordtermésekről számolt be?
A probléma gyökerei
A válság fő oka a jó minőségű rozs és búza hiánya. Jevhen Plinszkij újságíró szerint a kenyérgyártók számára ez nem jelentene nagy problémát, hiszen a liszt minősége kémiai adalékanyagokkal javítható. Azonban a tészta előállításához elengedhetetlen a magas sikértartalmú búzaliszt, amely most hiánycikké vált. Plinszkij bejegyzése után a közösségi médiában és a Telegram-csatornákon „apokaliptikus” előrejelzések terjedtek el az, amelyek a pékáruk és tésztatermékek árának drasztikus emelkedését vetítették előre.
Rodion Ribcsinszkij, az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) gabonaágazatának szakértője szerint,
bár a probléma valódi, nem olyan kritikus, mint amilyennek egyes piaci szereplők beállítják.
Ribcsinszkij kifejtette, hogy a hiány csak a legjobb minőségű gabonát érinti, és nem fenyeget éhínséggel. Az ukrán tésztatermékek túlnyomó többsége olyan lisztből készül, amelynek alapanyaga a 2. és 3. osztályú lágy búza keveréke. Jelenleg a másodosztályú búza hiánya okozza a fő problémát, ami az áremelkedéshez vezetett.
A gabonahiányt számos tényező befolyásolja, beleértve az energiaárakat, az üzemanyagárakat, az alkalmazottak bérét, valamint a piaci kereslet és kínálat arányát. A generátorokkal történő áramellátás például 2-2,5-szer drágább, mint a hálózati áram, ami szintén növeli a késztermékek önköltségét. A belső piacra ható tényezők közé tartozik a betakarítás mennyisége és a gabonatartalék szintje. Az Összukrán Agrártanács jelentése szerint a készletezett búza mennyisége sokkal gyorsabban csökken, mint tavaly. Ez a helyzet azért alakult ki, mert a kormány nem hagyta jóvá a korábbi betakarításból származó gabona értékesítési kvótáját, és az exportőrök szabadon vihetik ki az országból a legjobb minőségű termékeket.
Az export hatása
Az agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztérium jelentése szerint a 2023-2024-es gazdasági év elejétől napjainkig 17,8 millió tonna búzát exportáltak, szemben az egy évvel korábbi 16 millió tonnával. Az ukrán piac így nehéz helyzetbe került, mivel a legjobb minőségű gabonák hiánya áremelkedést eredményezett.
A világpiaci árak csökkenése ellenére az ukrán búza ára emelkedik. Június 4-én Egyiptom ukrán búzát vásárolt 302,2 dollár/tonna áron. Egy hét múlva azonban az ár 243 dollárra esett. Ennek oka, hogy az új termés első tételei már megjelentek a piacon, és a vártnál nagyobbnak bizonyultak. Az ukrán exportőrök most azért küzdenek, hogy visszatérjenek a távolabbi piacokra, és készek a dömpingre.
Eltűnőben a rozskenyér
A rozskenyér, amely az ukrán nemzeti örökség része, fokozatosan eltűnik a boltok polcairól. Rodion Ribcsinszkij szerint ennek oka a rozs alacsony hozama és az alacsonyabb árak. A rozs termelése nem gazdaságos a mezőgazdasági termelők számára, mivel a búza jóval nagyobb hozamot produkál, és magasabb áron értékesíthető.
Kilátások a jövőre
Az új termés javíthat a helyzeten, de a minőség továbbra is kérdéses marad.
Az idei búzatermés várhatóan 21 millió tonna lesz, ami elegendő lehet a belső fogyasztás kielégítésére, azonban a rozs szegmensében nem várható jelentős javulás.
A kenyér és tészta minőségének és árának változása elkerülhetetlen, ám élelmiszerhiány nem fenyegeti Ukrajnát. Az új termés és a piaci intézkedések révén remélhetőleg stabilizálódni fog a helyzet, de az árak emelkedése és a választék szűkülése továbbra is kihívást jelent majd.
A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán piac globális trendekkel szembesül, ahol a világpiaci árak csökkennek, míg a hazai piacon az árak emelkednek. Az ukrán kormánynak és a mezőgazdasági szektornak együtt kell működnie, hogy megoldásokat találjanak a problémára, és biztosítsák a lakosság számára a megfelelő minőségű és árú élelmiszereket.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Bujdosó Ivett