Veszprémy László Bernát az MCC pécsi központjában mutatta be Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon című, új kötetét Fotó: Laura Nagy / Forrás: MCC
„Terítéken a Piszkos munka kötet
Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon című kötet bemutatójára került sor június 25-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központjában. A könyvet a szerző, Veszprémy László Bernát ismertette.
Veszprémy László Bernát történész hiánypótló kötetét mutatták be az MCC pécsi képzési központjában. A Piszkos munka – A munkaszolgálat és a keretlegények történetei a népbíróságon című kötet feltárja a munkaszolgálat hátterét, ismerteti, hogyan jött létre és kiket érintett. Kitér arra, milyen veszteségeket szenvedtek a munkaszolgálatra kényszerítettek, s arra is, hogy hány ember halt meg a hányattatások során.
Megtudhatjuk, kik voltak a „keretlegények”, hányan álltak közülük a népbíróság elé, s hányat ítéltek el és milyen módon. Továbbá azt is bemutatja a szerző, milyen legendák, szóbeszédek terjedtek el a témához kapcsolódóan a háborút követően.
Bár a munkaszolgálatosok ellen elkövetett kegyetlenkedések a magyar történelem egy legsötétebb korszakát jelentik, mégsem született átfogó monografikus feldolgozás a témáról
– emelte ki a kötetbemutatón a szerző, Veszprémy László Bernát.
Veszprémy rámutatott, a munkaszolgálatnak kezdetben nem volt célja, hogy elpusztítsa, bántalmazza a munkaszolgálatosokat, hiszen önkéntes alapon működött. A 30-as évek végétől azonban diszkriminatív, nem egyszer antiszemita aspektusok ütötték fel a fejüket.
A munkaszolgálatosok ellen elkövetett kegyetlenkedések végső soron a magyar történelem egyik legsötétebb korszakát jelzik.
A munkaszolgálatos táborokat, a szolgálatot teljesítőket vezették a „keretlegények”. Veszprémy kiemelte, a keretlegények között nem mindenki volt erőszakos, a feladatkör alapvetően nem is számított vonzó szolgálatnak. A 400 perben érintett keretlegények mindössze 1 százalékát ítélték végül el. Ugyanakkor voltak közöttük rendkívül brutális, elmezavaros, aberrált személyek is, akik sajnálatos módon több száz ember haláláért felelnek – tette hozzá a kötet szerzője.
Könyvem központi kérdéseként vizsgáltam azt, hogy mi vezetett az alapvetően egyszerű, munkás-paraszti családból érkező emberek indokolatlan kegyetlenkedéseihez. Ennek több magyarázata is lehet. Többek között az antiszemita ideológia térnyerése, a háborús brutalizáció következtében végbemenő empátiavesztés, a vak parancskövetés vagy épp a mentális betegségek különböző formái, úgy, mint a skizofrénia, agresszív autizmus, vagy a pszichopata személyiségjegyek
– fejtette ki a történész.
Veszprémy László Bernát több pécsi példát is felhozott a történelmi események szemléltetésére.
A beszélgetést Nyuli Szabolcs Keve, az MCC Média Iskola pécsi diákja moderálta. A könyvbemutatót a közönség kérdései, diszkusszió zárták.”
Fotó: Laura Nagy / Forrás: MCC
Eredeti írás: MOHAY RÉKA
