„Júliustól már minden palack betétdíjas, s így nem lesz érdemes a kukába dobni. Legalábbis az üvegvisszaváltó rendszer bevezetésétől ezt várják. Csakhogy úgynevezett REpontok nincsenek minden településen. Az aprófalvas Somogyban előfordulhat, hogy kilométereket kell autózni a műanyag palackok, alumíniumdobozok leadásáért.
A MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) lehetőséget ad arra, hogy a falusi kisboltok is gyűjthessék a csomagolóanyagokat, amelyet aztán elszállítanak. Ezzel a legnagyobb gond – az általunk megkérdezett boltosok szerint – a helyhiány lesz, hiszen a kisbolt nem rendelkezik korlátlan raktári kapacitással. Márpedig a palackokat valahol tárolni kell, amíg értük jön a szolgáltató. – Nincs akkora raktáram, hogy visszaváltással foglalkozzak. Mivel a palackokat összelapítani nem szabad, ehhez hatalmas raktárkapacitás kellene – mondta el kérdésünkre Tombor Péter, az egyik batéi ABC tulajdonosa. – Megpróbálok automatát kérni az üzlet elé, már jeleztem is ezt a MOHU-nak. Így is kell majd tárolni a göngyöleget, de mivel az automata préseli, jóval kisebb helyet foglal majd el. Muszáj valami megoldást találni, mert nálunk a faluban nincs REpont, viszont a vásárlók biztosan keresni fogják a lehetőséget a visszaváltásra – tette hozzá a bolttulajdonos.
Még nem gondolkodott a kérdésen a kaposszerdahelyi Horváthné Kiss Anett, hiszen az árukészletéből eddig nem fogytak még el a nem visszaváltható csomagolású italok. – Ha megjelennek az új üvegek nálam is, akkor valószínűleg kézi visszaváltó leszek, mert nem várhatom el a vásárlóktól, hogy egészen Kaposvárig vigyék az üres üvegeket – mondta az üzlettulajdonos.
A MOHU törekvése az, hogy ne csak a falusi kisboltok, de a vendéglátó szektor szereplői is bekapcsolódjanak a rendszerbe. Egy balatoni büfében is rengeteg palackos üdítő, vagy éppen üveges sör fogy, főleg egy forró kánikulai napon. – Szerintem csak a kukák lesznek tele nálunk, mert mi nem fogunk csatlakozni a visszaváltáshoz. Nincs helyünk, 200 négyzetméter az alapterület, nem tudjuk tárolni a göngyöleget. Nem is hiszem, hogy vissza fogják hozni a vendégek, hiszen eddig arra tanították őket, hogy „tapossa laposra”, most meg azt kérik tőlük, hogy hagyják egészben az üvegeket – mondta Kozma Helga, az egyik zamárdi bisztró üzletvezetője. Hozzátette: az lenne a logikus, ha a gyártók vennék vissza az üvegeket, vagy a nagykereskedő, de nem így működik a rendszer. Pedig a kilencvenes években még így volt, jól emlékeznek erre az idősebb vállalkozók.
Kozma Helga azt is elmondta: úgy tudja, hogy a kézi visszaváltóhelyekről csak ezer palack felett viszik el a begyűjtött csomagolásokat.
– Azt azonban nem tudni, hogyan számolják meg a palackokat és mire számíthat az, akinek néhány vagy akár több tíz palackkal kevesebb gyűlik össze – tette fel a kérdést.
Erre részben választ adott a Hungexpón nemrég tartott bemutató, ahol azt a speciális fejlesztésű járművet leplezte le a MOHU, amelyet mobil visszaváltó automatával szereltek fel és vele begyűjthetők a kézi visszaváltó rendszerhez csatlakozó kiskereskedőknél, éttermeknél összegyűlt alumínium-, műanyag és üvegpalackok.
Fotó: MW
Öt forintos kezelési díj járna
A Hungexpón tartott MOHU-bemutatón az is elhangzott: egy központi rendszeren keresztül követik nyomon a visszavett üvegeket. Így tudják, hogy az egyes kiskereskedőknél mennyi visszavett palack gyűlt össze, mikor szükséges a mobil visszaváltó automata kiküldése. Az automatával ellátott jármű pedig azonnal kifizeti a göngyölegért járó összeget a vállalkozóknak a helyszínen. Sőt, a kézi visszaváltóként működő boltok palackonként 5 forint kezelési díjat is kapnak, ami a HORECA-szektor (ez a vendéglátóipar egyik szegmense, ami a szállodákra, az éttermekre és a kávéházakra fókuszál) szereplőinek nem jár. A témával kapcsolatban kerestük a Mol MOHU-t is, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.”
Fotó: sonline.hu
Eredeti írás: KOSZORUS RITA