„Július 14-ig több mint 4 millió ukrán frissítette a katonai nyilvántartási adatait – számolt be hétfőn a Védelmi Minisztérium. A jelentés szerint az elmúlt héten (július 8. és július 14. között) további 995 224 ukrán állampolgár frissítette a katonai nyilvántartási adatait a Rezerv+ alkalmazásban, a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) vagy az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban (CNAP). Ebből 2,7 millióan a Reserv+ mobilapplikáción keresztül. A május 18-án hatályba lépett új mozgósítási törvény értelmében 60 napjuk volt a hadköteleseknek arra, hogy frissítsék a katonai nyilvántartási adataikat. A toborzóközpontok többek között ellenőrizték a nyilvántartásba vétel helyét, a személyes adatokat, a család összetételét, a szakterületet és a végzettséget. Július 16-án, kedden éjfélkor lejárt a törvény által előírt határidő.
Május végén parlamenti képviselők egy csoportja azt javasolta, hogy 90 nappal hosszabbítsák meg a hadkötelesek adatainak frissítésére vonatkozó határidőt. A Védelmi Minisztérium kezdetben támogatta a módosító javaslatot, de később visszakozott. A szaktárca szerint semmi nem indokolta, hogy kitolják a mozgósítási törvényben megszabott 60 napos határidőt. Erről Dmitro Lazutkin, a minisztérium szóvivője beszélt korábban az egyik országos tévécsatornán.
A parlament gazdasági bizottsága által korábban nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy 11,1 millió, 25 és 60 év közötti ukrán férfit tartanak nyilvántartásban Ukrajnában. Ezek azok a személyek, akik adószámmal rendelkeznek. Közülük becslések szerint 3,7 milliót lehetne mozgósítani, ugyanis jelenleg körülbelül 1-1,2 millióan teljesítenek katonai szolgálatot, a többiek vagy fogyatékosok, vagy külföldön vannak, vagy pótolhatatlan munkásnak számítanak. Vagyis mostanáig a hadra foghatók közel 36 százaléka frissítette adatait. A tapasztalatok és az ukrán sajtóban megjelent információk azt mutatják, hogy főleg azok a férfiak aktualizálták adataikat, akik már rendelkeztek valamilyen felmentéssel a mozgósítás alól, így nem fenyegette őket a behívás.
Nem zökkenőmentes az adategyeztetés
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról ír, hogy a toborzóközpontok finoman szólva sem elégedettek, a 60 napos határidő rövidségére panaszkodnak. Ugyanis képtelenek voltak megbirkózni az emberáradattal. Gyakran előfordult, hogy azokat is toborzóközpontba küldték, akik az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban próbálták frissíteni, vagy a Rezerv+ nevű applikáción keresztül nem tudták aktualizálni adataikat. Például előfordult, hogy a hadkötelesek Oberih nyilvántartási rendszerében, amely lényegében összegyűjti, tárolja és feldolgozza az állampolgárok katonai nyilvántartásához szükséges információkat. A hírportálnak az egyik nyugat-ukrajnai toborzóközpont név nélkül nyilatkozó munkatársa arról beszélt, hogy ilyen rövid határidővel naponta 40 ezer ember adatait kellett volna frissíteniük. Ezzel szemben naponta körülbelül 3-4 ezer embert fogadtak. Ezt támasztják alá azok a felvételek is, amelyek szinte naponta jelentek meg az ukrán sajtóban a toborzóközpontok előtt kígyózó sorokról. Sokan panaszkodtak arra, hogy napokig sorban álltak, mire bejutottak valamelyik hadkiegészítőbe, hogy aktualizálják adataikat.
Katonai behívók postai úton és 17 ezer hrivnyás pénzbírság
Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy szerdától postai úton is kiküldhetők a katonai behívók. Dmitro Lazutkin, az Ukrán Védelmi Minisztérium szóvivője már hetekkel ezelőtt azt közölte, hogy az idézéseket július 16-a után ajánlott levélben küldik ki a hadkötelesek lakhelyére. Azok, akik nem frissítették adataikat, utolsó ismert lakcímükre kapják meg a behívót. Az ilyen behívókat akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt az érintett nem veszi át személyesen, vagy megtagadja a kötelező átvételi aláírást. Ugyanakkor a korábbi híresztelésekkel ellentétben nem küldhetnek behívót e-mailben, a Gyija közszolgálati vagy a Reserv+ alkalmazáson keresztül. A hatályos törvények értelmében körözést adhatnak ki azok ellen a hadkötelesek ellen, akik a behívó kézbesítését követően a megadott időpontra nem jelennek meg a toborzóközpontban. Míg korábban az elfogatóparancsot többnyire azok ellen adták ki, akik tendenciózusan kerülték a mozgósítást, ezzel szemben mostantól az első ilyen esetnél lépnek majd a hatóságok. A körözött személyekről az Oberih rendszerben vezetnek nyilvántartást. Ám a rendszer messze nem tökéletes, hiszen a Reserv+ alkalmazás indulásakor, 710 ezer hadköteles szerepelt úgy az applikációban, hogy körözés alatt áll, holott ez nem tükrözte a valóságot. A védelmi tárca azt közölte, hogy már kijavította ezt a hibát.
Azokat a szabálysértőket, akik július 17-ig nem aktualizálták adataikat 17 000 és 25 500 hrivnya közötti pénzbírsággal sújthatják. A bírság kiszabása ilyen esetekben a toborzóközpontok vezetőinek hatáskörébe tartozik, és ha ezzel valaki nem ért egyet, a bíróságon keresztül kérhet jogorvoslatot. A bírság megfizetése nem mentesíti a személyt a toborzóközpontban történő megjelenés és a katonai nyilvántartási adatok frissítésének kötelezettsége alól. A törvény nem szab meg befizetési határidőt. Az adatok frissítésének ismételt elmulasztása megismételt bírság kiszabását vonja maga után. A rendőrség kényszerintézkedést alkalmazhat a szabálysértőkkel szemben, ennek keretében a toborzóközpontba szállíthatják az őrizetbe vett személyt.
A bírság megfizetésének elmulasztása esetén a végrehajtó szolgálathoz kerül az ügy. Az eljárás során vagyonelkobzásra és a bankszámlák zárolására is sor kerülhet. Ugyanakkor a végrehajtási eljárásokról szóló törvény előírja, hogy ha a bírság teljes összege nem haladja meg a 160 000 hrivnyát, nem kerül sor ingatlan vagy földterület lefoglalására. Ebben az esetben a végrehajtási szolgálat köteles lefoglalni az adós egyéb ingóságát, a bírság összegének megfelelően. A szankciók között szerepel továbbá a vezetői engedély érvényességének ideiglenes felfüggesztése. A jogosítvány érvénytelenítése bírósági úton történik, amit a bíró elutasíthat, amennyiben az érintett személy munkavégzéséhez elengedhetetlen a vezetői engedély megléte. Valamint, ha a személy a saját fogyatékossága vagy az általa támogatott személy fogyatékossága miatt használja a gépkocsit. Ezenkívül a katonai szolgálatra kötelezett személynek joga van fellebbezni a bíróság döntése ellen.
Az adategyeztetés és annak elmulasztásával kapcsolatos szankciók a külföldön tartózkodó hadkötelesekre egyaránt vonatkoznak. Ráadásul azok a személyek, akik nem rendelkeznek aktualizált katonakönyvvel, nem részesülhetnek konzuli szolgáltatásokban. Mint arról korábban már írtunk, Ukrajna még április végén felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő katonakorú férfi állampolgárok esetében. Ezek a személyek a külképviseleteken nem igényelhetnek útlevelet, nem szerezhetnek állampolgárságot, illetve nem mondhatnak le róla, nem jelentkezhetnek be a konzulátuson, nem köthetnek házasságot, és nem anyakönyveztethetnek gyermeket.
Egészségügyi alkalmasság-vizsgálat
A katonaorvosi vizsgálatra csak azt kötelezhetik, aki erre vonatkozó behívót kapott. Adategyeztetés esetén nincs előírva, hogy át kell esni az egészségügyi alkalmasság-vizsgálaton. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmasságról vagy alkalmatlanságról, szóló orvosi jelentés érvényessége egy évre szól. Ez azt jelenti, hogy a hadköteles személyeknek minden évben orvosi vizsgálaton kell átesniük, hogy megállapítsák katonai szolgálatra való alkalmasságukat. A korlátozottan alkalmas státusz május 4-i eltörlését követően a 18 és 60 év közötti, korábban ilyen státuszt kapott állampolgároknak 9 hónapon belül, azaz 2025. február 4-ig kell alávetniük magukat egy második orvosi vizsgálatnak. Ezt követően az orvosi bizottság megállapításai alapján döntenek arról, hogy melyik kategóriába sorolják őket.
Az egyetemisták és a rokkantak felmentése
A mozgósításról szóló törvény életbe lépése után megváltoztak a halasztás szabályai. Ennek következtében egyes polgárok ideiglenes felmentést kaptak a szolgálat alól, míg mások számára megszűnt a halasztás lehetősége. A törvény bevezetésével egyszerre bővült és szűkült azoknak a köre, akik kérhetik a mozgósítás elhalasztását. Mostantól csak a nappali vagy duális képzésben részt vevő hallgatók kaphatnak halasztást, valamint azok, akik magasabb, következő fokozatot szereznek. A másoddiplomát szerzők és a levelező képzési formában részt vevők már nem jogosultak ideiglenes felmentésre. Az aspiránsok esetében is változás történt, szigorodtak a felvételi szabályok, valamint ezentúl csak azok kapnak felmentést, akik államilag finanszírozott helyre jutnak be. Ám ez csak a most felvételizőkre vonatkozik, azokra nem, akik már korábban tanultak.
Okszen Liszovij, Ukrajna oktatási minisztere korábban annak a véleményének adott hangot, hogy sokan éltek vissza azzal, hogy az egyetemi tanulmányok mentességet jelentettek a mozgósítás alól. A teljes körű háború kitörése előtt évente mintegy 7-8 ezer személyt vettek fel posztgraduális (államilag finanszírozott és szerződéses) képzésekre, míg 2024-ben 250 ezren adták be jelentkezésüket valamelyik egyetemre. Közülük 79 százalék férfi, akiknek csaknem fele posztgraduális tanulmányokra jelentkezett. Pontosabban 91 561 katonaköteles korú személy. Ez minden rekordot felülmúl – írta közösségi oldalán az oktatási miniszter. Idén a nappali tagozatra jelentkezők kizárólag állami költségen tanulhatnak majd, ezért a minisztérium 3200-ról 7000-re növelte az államilag finanszírozott helyek számát. Azokat, akik önköltséges formában tanulnak, levelező vagy esti tagozatra vezetik át, ezek a hallgatók azonban nem jogosultak a halasztásra.
A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról szóló törvény szerint a fogyatékkal élő személyek továbbra is mentességet élveznek a mozgósítás alól, függetlenül attól, hogy milyen fogyatékossági kategóriába tartoznak, de egészségi állapotukat évente felülvizsgálhatják. Változatlanul felmentést élvezhetnek a 3 gyermekes családapák és azok, akik egyedül nevelik gyermeküket. Szintén nem kell bevonulniuk az örökbefogadó szülőknek és azoknak sem, akik fogyatékkal élő gyermekről gondoskodnak vagy esetleg élettársuk, közeli hozzátartozójuk szorul állandó ellátásra. A másoddiplomás képzésben részt vevők ugyanakkor elveszíthetik a felmentési kedvezményüket, az aspiráns hallgatók számára továbbra is megmarad ez a jog.
A 25 év alattiak mozgósítása
Április elején 27-ről 25 évre csökkentették a sorkötelezettségi felső korhatárt. Ám az elmúlt időszakban több olyan esetről is lehetett olvasni, amikor 25 éven aluli fiatalt mozgósítottak a hadseregbe. Fegyir Veniszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottságának tagja a napokban elismerte, hogy egy joghézag miatt kaphatnak behívót a 25 év alattiak. A parlamenti képviselő elmondta, hogy a korlátozottan alkalmas státusz megszüntetésével sok olyan sorköteles korú személy, aki korábban ezt a státuszt birtokolta, most jogilag alkalmasnak tekinthető, és ezáltal mozgósíthatóvá vált. Ez azzal magyarázható, hogy sorkatonai szolgálatra békeidőben alkalmatlannak minősült 25 év alatti személyek a sorkatonaiból átkerülnek a hadkötelesek nyilvántartásába, így automatikusan mozgósíthatóvá váltak. Ezzel szemben korosztályuk többi tagja, akit alkalmasnak mondtak ki a sorkatonai szolgálatra, 25 éves korig mentességet élvez.
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Szabó Sándor