„KRESZ
A közlekedés legkonfliktusosabb helyzetei közé tartoznak a kerékpáros-gyalogos, kerékpáros-motoros csörték. Ezek csökkentése, mérséklése érdekében érdemes áttekinteni, milyen szabályok vonatkoznak a biciklisekre.
Annak ellenére, hogy gyalogosként, illetve kerékpárosként nem kötelező a KRESZ ismerete, az időről időre előforduló balesetek mégis azt bizonyítják, hogy a félreértések és az ütközések elkerülése érdekében fontos lenne, hogy a forgalom legvédtelenebb szereplői is tisztában legyenek néhány alapvető szabállyal. Ezek ismertetésében Komlósiné Kiss Anett, a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője volt portálunk segítségére.
A közlekedés minden résztvevője számára fontos tudni, hogy a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége. Egy kerékpáros viszont csak akkor minősül gyalogosnak, ha átkelés előtt leszáll a kétkerekűjéről, és áttolja azt. Gyalogosan ajánlott határozottan jelezni az átkelési szándékot, felvenni a szemkontaktust az úton közlekedőkkel lelépés előtt. Aki szabálytalanul átteker a zebrán, az kisebb fokban megsérti a közlekedési szabályokat, és akár bírságot is kaphat.
Hol, milyen sebességgel közlekedhetnek?
Lényeges tisztázni azt is, hogy a kerékpárosok hol, milyen sebességgel közlekedhetnek. Ha van kerékpárút, akkor ott kell tekerniük, ha pedig az úttesten festettek fel kerékpár nyomot, kerékpár sávot, akkor ott. Amennyiben az úttesten a forgalom lehetővé teszi, és a közlekedésbiztonság szempontjából nem aggályos, akkor ott, jobbra tartva közlekedhetnek a biciklisek. Ha nincs más lehetőség, mint a járda, akkor ott szem előtt kell tartani, hogy az elsősorban a gyalogosok terepe. Figyelembe kell venni, hogy a kerékpárral közlekedő ne zavarja, akadályozza, veszélyeztesse őket. A járdán biciklivel legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel lehet haladni.
A gyalogosok és a kerékpárosok számára osztott útszakaszon mindenkinek a saját sávjában kellene közlekednie, és a biciklisek legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel tehetik ezt meg. Kerékpárúton már 30 kilométer/órával is haladhatnak. Lakott területen belül, úttesten legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel szabad tekerni. Lakott területen kívül sisakban 50 kilométer/óra a megengedett legnagyobb sebesség, de csak utas nélkül, sisak nélkül pedig 40 kilométer/óra. Autópályán és autóúton viszont tilos biciklivel közlekedni, és sok esetben tábla jelzi, ha főútvonalra sem lehet felhajtani kerékpárral.
Fontos kérdés, hogy kinek van elsőbbsége, ha a kerékpárút úttestet keresztez. Ebben az esetben döntő, hogy milyen táblát helyeztek ki. Ha a kerékpárút végét jelzi a figyelmeztetés, akkor le kell szállni, és áttolni a kétkerekűt. Amennyiben nem szakítja meg tábla a folyamatos haladást, úgy át lehet gurulni. Kanyarodó autóval szemben a kerékpárúton vagy a zebrán áthaladónak van elsőbbsége.
És ha már kanyarodás: a kerékpárosnak határozott kézjelzéssel kell kifejeznie a kanyarodási szándékát, és mielőtt megkezdené az irányváltoztatást, meg kell győződnie a közlekedés többi szereplőjének szándékáról. A balesetek elkerülése érdekében tanácsos az autókat inkább elengedni, és csak utána kanyarodni. Egyirányú utcába akkor hajthat be biciklis, ha ezt kiegészítő táblán jelzik.
Mi a helyzet az ittas kerékpározással?
Néhány korhatár is vonatkozik a kerékpárosokra. Főúton például nem kerekezhet 12 év alatti gyermek, 10 évnél fiatalabbat pedig csak 16 éven felüli szállíthat megfelelő kerékpáros ülésben. A biciklis állatvezetés tilos, és oldalkocsi és a vontatmány sem megengedett, a biciklis utánfutó kivételével.
A kerékpározás érdekes pontja az ittas közlekedés. Nem tilos ugyanis úgy biciklire ülni, hogy előtte alkoholos ital fogyasztott a vezetője, ugyanakkor vezetésre képes állapotban kell lennie, hogy kontroll alatt tudja tartani a kerékpárt. Ha azonban alkoholos befolyásoltság alatt súlyos sérüléssel járó balesetet okoz, akkor ittas vezetés bűntettét követi el.
Komlósiné Kiss Anett, azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem a szankcionálás a célja, hanem az, hogy felhívják a figyelmet az egyéni felelősségvállalás fontosságára. Éppen ezért fontos, hogy szülőként jó példával járjon elő az ember, így már kisgyerekkorban könnyen el lehet sajátítani a közlekedés alapvető szabályait.
A KRESZ által előírt kötelező tartozékok a kerékpáron:
- fehér színű első lámpa;
- piros hátsó lámpa;
- piros hátsó prizma;
- két egymástól független fék;
- csengő;
- borostyánsárga küllő prizma legalább az első keréken;
- fényvisszaverő mellény viselése lakott területen kívül, az úttesten közlekedve, éjszaka vagy rossz látási viszonyok között.
A KRESZ által javasolt tartozékok:
- a pedálon és a küllők között borostyánsárga prizmák;
- karos szélességjelző prizma;
- visszapillantó tükör;
- sárvédő;
- kerékpáros bukósisak viselése.”
Fotó: Máté Krisztián
Eredeti írás: RÉVÉSZNÉ HANOL ERZSÉBET