Szubjektív objektív: Mit bír el egy háború?…
„Az egyik neves ukrán filozófus meglehetősen megosztó interjút adott az orosz ellenzéki média zászlóshajójának, a Meduzának. Andrij Baumeisterről van szó, aki feladva a Tarasz Sevcsenko nevét viselő Kijevi Nemzeti Egyetem professzori székét, 2022-ben Németországba emigrált, de markáns politikai véleményét rendre megosztja népszerű YouTube-csatornáján. Anélkül, hogy bármilyen álláspontot is képviseljen az ember, tanulságos lehet egyszerűen csak idézni az ominózus interjúból.
A számtalan ukrajnai díjjal elismert politikai gondolkodó nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a háború során országa totalitárius állammá vált. Úgy fogalmazott: Ukrajna mára egy kis totalitárius rendszert képvisel, amely egy nagy totalitárius rendszerrel háborúzik. Erős kijelentését több érvvel, magyarázattal próbálja meg alátámasztani. Megállapítja például, hogy az orosz brutalitás ellenére a hatalom nem próbálta meg konszolidálni a töredezett ukrán társadalmat. Éppen ellenkezőleg, nyelvi és hovatartozási alapon, a pravoszláv egyház melyik ágához való kötődés mentén csak mélyíti ezeket a szakadékokat. Felrója azt is, hogy az országból elmenekültekkel szemben is rosszindulatú hergelés zajlik.
Baumeister szerint ennek egyik oka, hogy a hatalom ily módon próbál jó pontokat szerezni a radikalizmusuk miatt különösen veszélyes szélsőséges csoportoknál, ám ez a későbbiekben még visszájára sülhet el. Úgy véli, éppen ők lehetnek majd azok, akik megakadályozhatják a regnáló hatalmat abban, hogy bármiféle megállapodást is aláírjanak a háború lezárásának céljából. A filozófus megállapítja, hazájában erősen korlátozzák a polgári szabadságjogokat, miközben a korrupciót senki és semmi sem fékezi.
Az idézett filozófus számtalan költői kérdést tesz fel: Ki mondta, hogy a háborúban lopni kell? Ki mondta, hogy háború alatt az egyházzal kell küzdeni? Ki mondta, hogy háborúban megszorításokat kell alkalmazni a lakosokkal szemben, miért kell az embereket ilyen nehéz helyzetbe hozni? Ki mondta, hogy háborúban zsarolással, az üzleti befolyás újrafelosztásával kell foglalkozni?
A professzor attól tart, hogy a háború után Ukrajna nem lesz képes „újraépülni”. És itt az emberi faktort emeli ki. Erős félelmei vannak, hogy a 10 milliónál is több ukrajnai menekült javarésze nem kíván majd hazatérni, sőt, ha ismét kinyílnak a határok, újabb menekülthullám veszi kezdetét, elsősorban a hadköteles korú, azaz a gazdaságilag legaktívabb férfiak tekintetében. Az ország, a nemzet megmaradása szempontjából az lenne a legfontosabb, ha minél hamarabb véget érne ez a pusztító háború. Szerinte egy drasztikusan apadó népességszám, a gazdasági fejlődés kilátásainak hiánya, és az elhúzódó háború nem sok jóval kecsegtet. „Amennyiben Ukrajna úgy jön ki a háborúból, hogy önerőből már képtelen lesz a történelmi fejlődésre, ez vereséget jelent majd. Számomra úgy tűnik, ezt az ukrán politikusok nem értik” – állapítja meg Baumeister.
A véleményvezér szavait több ukrán médium is átvette, nyilatkozata komoly kommentháborút robbantott ki a közösségi internetes felületeken is. Akik a Volodimir Zelenszkij által korábban hangoztatott 1991-es határok visszaállítását szorgalmazzák, valóságos kritikacunamit zúdítottak a filozófus fejére. Mások viszont a mielőbbi fegyverszünetet és békekeresést szorgalmazzák, ők leggyakrabban azt a kérdést teszik fel vitapartnereiknek, hogy milyen győzelem lehet az, amibe belerokkan az ukrán nemzet?”
Fotó:KISZó
Eredeti írás: Dunda György
