„Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélet kapcsán – ismertette a kormány szerdai döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető a bizottsággal történő tárgyalások kapcsán elmondta, vannak olyan sarokpontok, amelyeken a kormány nem tud és nem is akar változtatni, ilyen a magyar emberek népszavazáson hozott döntése. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni – rögzítette.
Hangsúlyozta: a határokat továbbra is megvédik az illegális bevándorlóktól. Azoknak, akik politikai menedékjogot kapnak, felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
Hozzátette: Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Bizottságtól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy más, külső tengeri határt védő tagállamok esetén a bizottság a határvédelmi költségek egy részét vagy egészét megtérítette. Elmondta, Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költött a külső schengeni határok védelmére, ehhez érdemben semmilyen hozzájárulást nem kapott az EU részéről.
Gulyás Gergely szerint Európában változások vannak, amelyek pontosan úgy történnek, ahogy Magyarország 2015-ben mondta.
Emlékeztetett: 2015-ben a magyar miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy ha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, a schengeni egyezménynek, és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat a hatékony határvédelemre, akkor Schengen össze fog omlani.
A migráció szétveri Schengent, Németország szétveri Schengent – értékelte azt, hogy szeptember 16-tól Németország bevezeti a határellenőrzést a schengeni határain. Úgy folytatta, Németország először azzal verte szét Schengent, hogy a legnagyobb tagállamként nem gyakorolt nyomást a többi uniós tagállamra a hatékony külső határvédelem érdekében, most pedig azzal, hogy bevezeti a belső határellenőrzést.
Közölte, a határok nélküli belső piac, a határmentes szabad közlekedés az Európai Unió komoly vívmánya, most ez kerül veszélybe azért, mert nem hallgattak Magyarországra. Nem tették világossá minden schengeni külső határral rendelkező tagállamnak, hogy úgy kell eljárni, mint Magyarország: példásan kell megvédeni a külső határokat – hangoztatta, hozzátéve, azt a tagállamot akarják megbírságolni, amely kötelezettségeinek eleget tett.
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon
– közölte.
Tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
Jelezte: a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve. A munkaadóktól és munkavállalóktól függ, hogy ezt mikor tudjuk elérni, de az biztos, hogy Magyarországnak és a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy a minimálbér minél magasabb legyen, mert ennek emelése az átlagos bérszínvonalba is átgyűrűzik – fejtette ki, jelezve, a kormány minden eszközzel támogatni fogja, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyezésre jussanak.
Arra is kitért: minimálbért 250 ezren keresnek, a garantált bérminimum pedig mintegy 700 ezer embernek határozza meg a fizetését.
A miniszter bejelentette: a kormány tárgyalt a szakmunkáshitelről, és úgy döntött, hogy helyette egy olyan munkáshitelt szeretne bevezetni, ami nem csak a szakmunkások számára érhető el. A cél az, hogy egyszerűen, gyorsan juthassanak kedvezményes hitelhez azok, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és akiknek éppen ezért a diákhitel nem áll rendelkezésre – ismertette.
Közölte: a hitel részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fogja kidolgozni, a következő vagy az azt követő kormányülésen tárgyalnak majd erről, és legkésőbb 2025. január elsejével ezt a kormány be fogja vezetni.
A diákhitel az első Orbán-kormány „rendkívül sikeres terméke volt”, a munkáshitelre pedig most van szükség, ez tenné teljessé a fiatalok számára a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét – értékelt.
Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta: az elmúlt két hétben csaknem 84 milliárd forint értékű beruházás zárult le Magyarországon, ez összesen 32 projektet jelent.
Több mint 2 milliárd forintból épültek vagy újultak meg óvodák, bölcsődék. Eger és Szilvásvárad között befejeződött a 25. számú főút és a 2506-os út felújítása. A beruházás összege 4 milliárd forint volt.
A Heves vármegyei Lőrinci településen 1,8 milliárd forintból valósult meg egy beruházás, amely tartalmazza Pásztó és környékén a buszváró épületeket, gyalogos átkelőhelyeket, parkolóhelyeket és kerékpártárolók építését, kamerák telepítését, vadvédő kerítés építését – ismertette.
Öt településfejlesztési projekt fejeződött be összesen 750 millió forint támogatási összeggel. A gazdaságfejlesztés területén 8,3 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások – mondta, kiemelve ezek közül a kaposvári Magyar Cukor Zrt. 4,8 milliárd forintos támogatásból megvalósított fejlesztését.
Vitályos Eszter kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a Pest vármegyei Dunakeszin a Control X Medical Zrt. új telephelyet alakított ki 1,2 milliárd forint támogatásból.
Az oktatás területén összesen több mint 64 milliárd forint összegű beruházás fejeződött be. Pest vármegyében átadták a Dunakeszi Diáknegyedet, amely 54 milliárd forintos beruházás keretében valósult meg 13 hektárnyi területen.
Cegléden 3,2 milliárd forintból felújították a Kossuth Lajos Gimnáziumot. Gyulán 2 milliárd forintból a Magvető Református Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda új tornatermét adták át, és megtörtént az épület energetikai korszerűsítése is.
Székesfehérváron felújították a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumot, a beruházás összege 3,2 milliárd forint volt – közölte.
Az Európai Bizottsággal kezdeményezett tárgyalásokról Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, Magyarország először tárgyalna és szeretne megállapodásra jutni, minden más lépés akkor következik, ha a tárgyalások nem lesznek sikeresek. Ez igaz az Európai Bíróság ítélete miatt előállt helyzetre és a határvédelmi költségek megtérítésére is – részletezte. Elmondta, Magyarország a kétmilliárd forintos határvédelmi költségek egészének megtérítését sosem kérte, csak a felét.
Ha Magyarországot arra kényszerítik napi vagy átalánybírsággal, hogy engedjen be migránsokat, akkor a kormány ettől meg fogja kímélni az országot. Brüsszel alkalmas hely arra, hogy ott új jövőt keressenek
– mondta a miniszter.
Hipokritának nevezte a buszoztatást támadó brüsszeli álláspontot, hangsúlyozva: Brüsszel úgy gondolja, a migráció jó, de migránsokat nem akar befogadni. Ha jó a migráció, akkor fogadják szeretettel a migránsokat, ha nem, akkor tegyék lehetővé, hogy olyan szabályozás legyen Európában, és ezt tartassák is be, ami nem teszi lehetővé a migránsok érkezését. Ne büntessék azokat az országokat, amelyek példamutatóan védik a schengeni határokat! – tette hozzá.
Gulyás Gergely megítélése szerint a német határ lezárása csak annyiban lesz negatív hatással Magyarországra, hogy az ország legnagyobb külkereskedelmi partnerek Németország, és a határellenőrzés a közutakon lassítja a teherforgalmat.
Arról, mi a kormány véleménye azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter azt sürgette, az EU előírásai szerint oldják meg a külső határok védelmét, elmondta: a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amelyről tudott, hogy legfeljebb szavakban ellenzi a migrációt, és amikor dönteni kell, támadta azt az országot, amely példamutató határvédelmet tart fenn. Nem kell meglepődni, ha valaki az Európai Néppárt (EPP) tagjaként migrációbarát nyilatkozatot tesz – fogalmazott. Megjegyezte: a határok védelméért egyetlen fillért nem fizet az Európai Bizottság néppárti vezetése Magyarországnak, míg más országok esetében ezt megteszik.
Kitért arra is, hogy az EPP nemcsak migrációpárti, hanem háborúpárt is, akik ott vannak, a háború meghosszabbítását, illetve olyan döntéseket támogatnak, amelyek ehhez vezetnek.
Várhelyi Olivér biztosi jelöléséről a miniszterelnök egyeztetett Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel – közölte Gulyás Gergely. Elmondta, a tagállamok kilencven százaléka nem tett eleget annak a kérésnek, hogy női jelöltet is megnevezzen. Várhelyi Olivér kiemelkedő munkát végzett a bizottság tagjaként, semmi oka nem volt a miniszterelnöknek mást jelölni – jegyezte meg a tárcavezető.
Közölte: nem lepődtek meg az Európai Unió bírósága azon döntésén, amely kimondta, hogy az árstop szembemegy a szabad versennyel, ellentétes az uniós joggal és a Sparra kirótt szankció jogsértő. Ha Brüsszelen vagy a Sparon múlt volna, akkor nem lett volna árcsökkentő akciózás Magyarországon. Amikor az infláció magas volt, akkor letörésének egyik eszközeként az akciózást hatékonyan tudta a magyar állam alkalmazni. A konkrét döntés egy adott bírságra vonatkozik, amit a Sparnak nem kell megfizetnie – közölte.
Nem lesznek határon túli egyéni választókerületek, fel sem merült ilyen – szögezte le Gulyás Gergely. Hozzátette: az Országgyűlésnek egy világos kötelezettsége van, hogy a választókerületeknél a 20 százalékon belüli arányosságot helyreállítsa, de ezen túlmenően semmilyen feladata nincs a választójogi rendszer kapcsán. Ugyanúgy 106 választókerület marad, ugyanúgy 93 listás hely, ugyanolyan szabályok szerint kell lebonyolítani a következő választást – jelentette ki.
A miniszter kapott kérdéseket Bese Gergő papi szolgálat alól felmentett volt dunavecsei plébános ügyében. Gulyás Gergely azt mondta: nem foglalkoztak az üggyel a kormányülésen, és nem találkozott a Bese Gergő „viselt dolgairól” szóló állítólagos aktával sem, de szerinte ez nem is létezik.
Arra a kérdésre, hogy ez az ügy árt-e a kereszténydemokrata kormány megítélésének, azt válaszolta: nem tudja, de véleménye szerint az egyházak vezetésének van felelőssége abban, hogy ilyen ügyek ne forduljanak elő, és ha előfordulnak, akkor pedig a lehető legpéldásabban járjanak el. A katolikus egyház, ahogy ezek a hírek felmerültek, azonnal döntött és felfüggesztette az atyát – jelezte.
A minimálbérről folytatott tárgyalásokról a miniszter elmondta: a kormány nem kíván feltételeket diktálni, arra biztatja a feleket, addig menjenek el az emeléssel, amíg az a munkahelyeket nem veszélyezteti. Megjegyezte: jövőre 3 százalék körüli, vagy az alatti infláció várható reálisan.
Jelezte:
a minimálbér és a garantált bérminimum között több mint 20 százalék a különbség, kiegyenlítésük egy év alatt nem „ugorható meg„, de hosszabb béremelési program keretében ez is lehetséges néhány év alatt.
Közölte, a családokkal és a kis- és közepes vállalkozásokkal összefüggő akciótervet fogad el hamarosan a kormány. Ennek költségvetési vonatkozása is lesz, és nagymértékben könnyíti majd a kkv-k beruházásait és fejlesztéseit a következő években.
A kormány november elején tervezi az Országgyűlés elé terjeszteni a jövő évi költségvetést – közölte. Kitért arra is, hogy a kormány az idei évre több mint 2 százalékos hiánycsökkentést tervez. Ha az idei évben erre képesek, akkor jövőre – amikor a gazdasági növekedést valamennyi elemző 3 százalék fölé teszi – 0,8 százalékos hiánycsökkentési terv mellett lesz forrás a tervezett intézkedésekre anélkül, hogy az államadósság nőne. Az a cél, hogy jövőre a növekedés a lehető legdinamikusabb legyen, ilyen szempontból a 2022-es utáni időszak rekordéve lehet 2025 – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a Medián kutatása szerint négy százalékpont a különbség a Fidesz és a Tisza Párt között, a miniszter azt mondta, nem tart attól, hogy a Fidesz 2026-os választási győzelmét ez veszélyeztetné, sőt sokkal kedvezőbbnek látja a helyzetet, mint 2018 óta bármikor.
Gulyás Gergely a kormányzati struktúra átalakítására vonatkozó sajtóhíreket úgy kommentálta: „szórakoztató hírlapi kacsákkal” nem foglalkoznak. Arról, hogy ő személy szerint készül-e berlini nagykövetnek, elmondta: a felvetéseknek semmilyen valóságalapja nincsen. A miniszterelnök nem készül a kormány átalakítására, illetve a jegybankelnök jelölése előtt mindenkivel konzultálni fog – mondta.
Az egészségügyben felmerült ezer forintos foglalási díjról azt mondta, nem biztos, hogy az eszköz jó, de arról érdemes beszélni, kell-e azt szankcionálni, hogy ha valaki nem megy el lefoglalt időpontjára, és azt nem mondja le, ezzel ugyanis hátráltatja más ellátását. Hozzátette, hogy erről nincs kormánydöntés.
A miniszter Takács Péter egészségügyi államtitkárnak a gyógyító munkát végzők 10-15 százalékánál jelentkező etikátlan betegellátásra vonatkozó szavaira reagálva azt mondta: a felvetett jelenséggel szemben elsősorban a kórházigazgatók tudnak fellépni, és ha szabályozási feladat merül fel, arra az egészségügyi vezetés tesz javaslatot.
A Magyarország által felvett 1 milliárd eurós kínai hitellel kapcsolatban jelezte: a hitelkamatot azért nem hozták nyilvánosságra, mert a kínai fél ennek titkos kezelését kérte, de a pénzügyminiszter kezdeményezte a hitelszerződés módosítását, hogy nyilvánosságra hozhassák a kamatszintet, ami egyébként kedvező.
Az önkormányzatok gazdálkodását érintő kormányrendelettel kapcsolatban azt mondta, a cél az, hogy ne adósodjanak el újból az önkormányzatok. A faktoring egy kiskapu volt, most ezt zárták be – közölte, hozzátéve, hogy ennek az önkormányzatok állami támogatásához nincs köze.
Arra a kérdésre, profitál-e Magyarország abból, hogy az amerikai elnökválasztási vitákban is téma, Gulyás Gergely közölte, ha Donald Trump nyer, akkor biztosan, ha nem, akkor ezen a kérdésen lehet vitatkozni. Elmondta, azzal, hogy a magyar kormány számtalan ügyben mondott elsőként véleményt, és az idő ezt visszaigazolta, hírnévre tett szert. Ezért ma a magyar miniszterelnök megszólalásának nagyobb a politikai súlya, mint az az ország méretéből következne – tette hozzá.
A kormány mindenre számít – válaszolta azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna más megoldást kereshet az energiaellátás blokkolására. Ugyanakkor jelezte: a Mol megállapodott és ennek köszönhetően egyelőre Magyarország gázellátása biztosított.
Az új ukrán külügyminiszter kinevezéséről és arról, hogy Zelenszkij ukrán elnöktől azt a feladatot kapta, hogy meg kell erősíteni a szomszédos országokkal a kapcsolatokat elmondta: a jószomszédi kapcsolatok feltétele Ukrajnával, hogy az ott élő magyar közösség visszakapja az anyanyelvhasználat területén elvett jogokat.
A palesztinpárti bosnyák ultrák keddi budapesti vonulására vonatkozó kérdésre azt mondta, ha Magyarország úgy kezelné a migrációt, ahogy azt az EU vagy az Európai Néppárt kezeli, akkor ez a mindennapok része lenne. Egyszeri alkalom volt – folytatta -, a szurkolói vonulást Magyarország nem tilthatja meg. Az, amiket eközben skandáltak, a magyar kormány messzemenő egyet nem értésével találkozik – jelentette ki, hozzátéve, a rendőrség a biztonságot végig fenntartotta, nem történt atrocitás.
A 2036-os olimpia megpályázásról közölte, a kormány ezzel nem foglalkozik, az a fővárosra és a magyar sportvezetésre tartozik. Ha ők támogatják, a kormány is támogatni fogja, ha nem, nincs miről beszélni – jelezte.
A paralimpiai sportolók díjazásáról Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta, a tokiói paralimpiához képest tíz százalékkal emelkedett az érmek és helyezések után járó jutalom.
Hozzátette: az olimpiai és paralimpiai érmesek, valamint edzőik, nevelőedzőik és szövetségi kapitányaik életjáradékra jogosultak, ennek összege az olimpiai és paralimpiai érmesek esetében „fillérre pontosan megegyezik„.
Közölte, a jutalmazási rendszert a sportállamtitkárságnak kell áttekintenie. Helyes lenne, ha ebbe bevonnák a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Paralimpiai Bizottságot is – jegyezte meg. Szerinte nemzetközi összehasonlításban a magyar állam méltányosan és nagyvonalúan jár el az olimpiai és paralimpiai helyezettekkel.”
Címlap fotó: Budapest, 2024. szeptember 12. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. szeptember 12-én. MTI/Bruzák Noémi
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
