A fizetések emelkednek, de a bevételek nem – válság van a levegőben │KISZó-háttér
Kós Zoltán 
A fizetések emelkednek, de a bevételek nem – válság van a levegőben │KISZó-háttér
„Az Állami Statisztikai Szolgálat szeptemberi adatai szerint az országban az átlagfizetések negyedévente mintegy 20 százalékkal növekednek, ám a szakértők nem feltétlenül örülnek ennek a jelenségnek. Az állami szervezet friss adatai szerint a bérek 22,1 százalékkal emelkedtek az előző negyedévhez képest, és elérték a 20 964 hrivnyát. Mivel az év első negyedévében hasonló, 22,5 százalékos növekedést tapasztaltak, ez a 2024-es év tartós trendjévé vált.
Bár ez gazdasági sikernek tűnhet, a szakértők szerint a fizetések növekedése nem feltétlenül tükröz pozitív folyamatokat, hanem inkább a munkaerőhiány és a hrivnya leértékelődésének következménye.
Szektoronkénti bérkülönbségek
A különböző szektorokban tapasztalható bérnövekedés jelentős eltéréseket mutat. Az információs technológia és távközlési ágazat, valamint a légi közlekedés és a pénzügyi szektor rendelkezik jelenleg a legmagasabb fizetésekkel, amelyek összege meghaladja a 40 ezer hrivnyát. Ezzel szemben az oktatás és a művészetek területén dolgozók átlagosan mindössze 12-15 ezer hrivnyás bérekkel szembesülnek.
A második negyedévben a legjelentősebb emelkedés a légi közlekedés (+46,3%), a postai és futárszolgáltatások (+42,7%) és az építőipar (+37,6%) területén volt tapasztalható, míg az információs technológia és távközlés 37,1 százalékos növekedést mutatott. Az összes többi ágazat jelentős lemaradással küzd. Ez a költségvetési szektorban különösen szembetűnő. A művészet, sport és szabadidős tevékenységek területén csupán 0,9 százalékos béremelkedés figyelhető meg, míg az egészségügy (+14,6%) és az oktatás (+15,7%) is szerényebb növekedést produkált.
A reálbérek és az adóterhek hatása
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a reálbérek alacsonyabbak, mint amit a statisztikák mutatnak, mivel a kivetett adók jelentősen csökkentik a kézhez kapott összeget.
A statisztikákban közölt bérnövekedés megtévesztő lehet, mivel a nettó jövedelem jelentősen alacsonyabb a bruttó értéknél. Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform munkatársa rámutatott, hogy a személyi jövedelemadó (18%) és a katonai adó (1,5%) levonása jelentős csökkenést okozott a nettó fizetésben. Például a második negyedévben jelentett 20 964 hrivnyás átlagbér a levonások után 16 876 hrivnyára csökken.
Az adók növekedése, különösen a katonai adó 5 százalékra emelése, tovább zsugorítja a nettó béreket.
Dollárban ugyanannyi
Az ukrán bérek ugyan dinamikusan növekednek, ám a hrivnya gyengülése miatt a dollárban számolt fizetések kevésbé tűnnek pozitívnak. Míg a hivatalos adatok szerint negyedévente 20 százalékkal emelkedik az átlagbér, a reáljövedelmek a magas adók mellett az infláció miatt is csökkennek. Például a Nyugdíjalap adatai szerint a levonások után a második negyedév végén az átlagfizetés 18 806 hrivnya volt.
2024 első negyedévében az átlagfizetés 526 dollárt tett ki, ami alig haladja meg a 2021-es 514 dolláros szintet. Ez azt jelenti, hogy bár a hivatalos számok azt mutatják, hogy a bérek visszaálltak a háború előtti szintre, az emberek valódi vásárlóereje csökken. Hiába nő tehát a fizetés, a mindennapi életben ez nem mindig érzékelhető, mivel a bérek reálértéke nem tart lépést az inflációval és az árfolyamváltozásokkal.
Mit mond ez el a gazdaságról?
A hivatalos statisztikai adatok alapján nehéz átfogó képet alkotni, mivel az ágazati mutatókat vagy nem publikálják, vagy csak töredékesen, késéssel érhetőek el. Ennek ellenére a szakértők több tényezőt is azonosítottak, amelyek hozzájárultak a bérek dinamikus növekedéséhez.
Olekszandr Csumak, a Privát Munkáltatók Szövetségének elnöke szerint a béremelkedést számos tényező befolyásolta.
„Az ukrán fizetőeszköz gyengülése, a munkaerőpiaci verseny a képzett munkaerőért, a védelmi ipar fejlődése és a katonáknak járó kiegészítő kifizetések mind hozzájárultak a bérek növekedéséhez” – magyarázta Csumak.
Tatyana Paskina HR-szakértő szerint az IT-szektor még mindig kedvező helyzetben van, de más területeken, mint a marketing és értékesítés, már komoly szakemberhiány tapasztalható. Hozzátette, hogy a munkáltatók gyakran hosszabb ideig keresnek lakatosokat vagy hegesztőket, mint vezető beosztású munkatársakat.
Mi várható a jövőben?
A bérnövekedés üteme továbbra is bizonytalan, ám ha a jelenlegi körülmények fennmaradnak, a béremelések valószínűleg folytatódnak, bár kisebb mértékben. A munkaerőhiány fokozódása miatt a munkáltatók kénytelenek béremelésekkel vonzóbbá tenni állásajánlataikat, különösen a frontvonalhoz közeli régiókban, mint például Harkiv. A statisztikák azt mutatják, hogy míg az álláshirdetések száma jelentősen nőtt az év során, a jelentkezők száma csökkent, ami feszültséget okoz a munkaerőpiacon, és további bérnövelést eredményez.
„Szürke” zónák és a statisztika
Fontos megjegyezni, hogy az állami statisztikai hivatal által közölt hivatalos adatok nem fedik le a teljes munkaerőpiacot, mivel csak azokat a vállalkozásokat vizsgálják, ahol legalább 10 alkalmazott dolgozik, és hivatalosan működnek. Ezzel szemben a munkaerőpiaci trendeket valós időben monitorozó szolgáltatások, mint a Robota.ua és a Work.ua, szélesebb képet ad, mivel figyelembe veszi a munkaadók hirdetéseit és az álláskeresők önéletrajzait. Ezen adatok alapján a valós bérnövekedés jelentősen elmarad a közölt 22 százaléktól, mivel a magánszektorban publikált álláshirdetések dominálnak.
A 2024 szeptemberének első hetére vonatkozó adatok szerint az átlagbérek Kijevben a legmagasabbak, 21 800 és 22 100 hrivnya között mozognak. Más nagyvárosok, mint Dnyipro, Lemberg és Odessza, a 17-20 ezer hrivnyás tartományban helyezkednek el. A frontvonalhoz közel eső városokban, mint Zaporizzsja és Harkiv, az átlagbérek eltérnek: míg Zaporizzsjában a bérek hasonlóak az országos átlaghoz, a harkivi 15 ezer hrivnyás átlagbér alacsonyabb annál.
Emellett a munkavállalók és munkáltatók egyre inkább az informális, nem hivatalos foglalkoztatás felé fordulnak, hogy elkerüljék az adóterheket és rugalmasabb működést biztosítsanak maguknak a háborús környezetben. Ez a jelenség különösen a kisebb vállalkozásokra jellemző, amelyek így próbálják csökkenteni a költségeiket és megőrizni a működésüket ebben a bizonytalan időszakban.
A nem hivatalos foglalkoztatás elterjedése ugyanakkor hozzájárul a hivatalos bérstatisztikák torzulásához. Az ilyen jellegű munkavégzés kevésbé átlátható, és nem jelenik meg az országos mutatókban, így a valós bérszintek és foglalkoztatási adatok nehezebben követhetők nyomon. Emiatt a hivatalos statisztikákban megjelenő bérnövekedési adatok gyakran túl optimisták, hiszen nem veszik figyelembe a „szürke” zónát, amely némileg jobban tükrözheti a valós helyzetet.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Bujdosó Ivett
About the Author
Nagy István 
