„Ha David Lynch, akkor Twin Peaks. Ez már csak így marad, amíg világ a világ. És három nap. A kultikus sorozat után Lynch kultfilmjei ugranak be, mint a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Lost Highway, a Mulholland Drive. Érdeklődőbbek vélhetően ellátogattak a 2019-es Budapest Fotófesztivál megnyitó kiállítására a Műcsarnokba, ahol a mester Kis történetek című szürrealista fotómontázs-sorozatával ismerkedhettek. Mindezek (és egyebek, mint videós munkák, könyvek, online akciók) mellett David Lynch neves muzsikus. Legutóbbi munkája a Chrystabell-lel közös, Cellophane Memories lemeze.
David Lynch sokarcú zenész, aki több műfajban alkot, a rocktól az elekro popon át a dream popig, mint eme mostani albumon.
Daviddel zenélni olyan, mintha a levegőből kikristályosodna egy vízió, amit meg lehet fogni, ízlelni, hallani… Meg kell találnod magadban azt a pontot, amin ezt át tudod szűrni, és elengedni magad, hogy áramolhasson. Kicsit olyan ez, mint amit a médiumok csinálnak: kilépsz a testedből, ugyanakkor ráhangolódsz Davidre és mozgásba hozod a teljes zenei tudásodat, hogy kifejezd a zenei elképzeléseit
– magyarázta egy interjúban Chrystabell.
Kevés, de minőségi film
David Lynch három évtized alatt mindössze tíz filmet rendezett, azonban azok mindegyike mestermunka, egyúttal mindegyik kultuszmozi lett már a bemutató napján. Függetlenül attól, hogy hagyományos cselekményvezetésű, mint az Elefántember, a Veszett a világ és Igaz történet, vagy zsánerfilm, mint a Dűne, a Lost Highway, netán éppenséggel Lynchre jellemző szürrealista film noir, mint a Kék bársony, a Twin Peaks, a Mulholland Drive, az Inland Empire.
Ez utóbbi 2006-os – bizonnyal – filmrendezői búcsúja a vászontól. De csak a mozitól, lévén az alkotót meglehetős aktivitás jellemzi a kibertérben. Még 2007-ben a The Guardian összehívta a kritikusi szakma legjavát, akik kerekasztal-beszélgetésük végeztével kijelentették:
David Lynch a jelenlegi korszak legfontosabb filmrendezője.
Mit mondjak? A csúcson kell abbahagyni.
Miként jeleztem, persze nem hagyta abba a filmezést, 2017-ben újabb évaddal jelentkezett a kilencvenes évek legendás sorozata, a Twin Peaks. Ráadásul a The Return mind a tizennyolc részét Lynch rendezte.
Kényszerű búcsú
S hogy miért kellett búcsút intenie a rendezésnek, arról valljon ő maga:
Tüdőtágulatot kaptam a sok dohányzástól, így akár tetszik, akár nem, kényszerülök otthon tartózkodni. Ha kimozdulok, csak rövideket tudok sétálni, mert elfogy az oxigénem.
David Lynch számára a dohányzás a művészi élet része volt.
A dohány és az illata, ahogy hátradőlsz, rágyújtasz, és nézed a munkádat, vagy elgondolkodsz dolgokon. Semmi ehhez fogható nincs a világon, ami ilyen gyönyörű lenne. Közben pedig megöl, úgyhogy abba kellett hagynom
– magyarázta.
A rajongók azonban bizakodhatnak, tudniillik Lynch mester munkái, zenéi, az azokra komponált videóetűdjei (jóvalta többek klipeknél) megtekinthetők YouTube csatornáján, a David Lynch Theateren.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
