„Kóka János volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Doktor 24 alapítója szakértőkkel vitatta meg a Nagy Magánpraxisnap kerekasztal-beszélgetésén, hogyan lehet megoldást találni az ellátórendszer finanszírozására.
A Nagy Magánpraxisnap kerekasztal-beszélgetésén Kóka János az ellátórendszer finanszírozásával kapcsolatban arról beszélt, hogy a szektorsemleges finanszírozás azért nem jelenthet megoldást, mert az állami büdzsé forráshiányos, az egészségügyi kasszából a GDP 3-5 százaléka hiányzik.
„Kockázatos lenne, ha ebből mondjuk 100 milliárdos összeg a magánszolgáltatókhoz kerülne, a sürgősségi, intenzíves, onkológiai és nagyobb sebészeti feladatokat az állami ellátónál hagyva. Ilyen felállásban a szektorsemleges finanszírozás az inaktívak, nyugdíjasok, kismamák irányából az aktívak felé tolná el az ellátás szűkös forrásainak felhasználását” – mondta.
Meglátása szerint az infrastrukturális, szervezési és humán erőforrás rendbetételéhez nagyobb tőkebefektetésre lenne szükség. Mint a konferencián elhangzott, Magyarországon már a betegellátás negyede a magánszolgáltatóknál valósul meg.
Magánegészségügyi szolgáltatás mint cafeteria?
A volt SZDSZ-es politikus úgy véli, jobb út lenne a vállalatok által a munkavállalók számára jövedelemkiegészítésként nyújtott pluszbiztosítás. Az egészségügyi járulék további kifizetése mellett a dolgozók választhatnának, hogy hol veszik igénybe a betegellátást, ezzel kisebb teher hárulna az állami ellátórendszerre – részletezte az egykori tárcavezető.
Rékassy Balázs hozzátette, kultúrországokban már létező gyakorlat, hogy várólistás beavatkozásokat magánszolgáltatóknál is vásárol az állam. Az orvos-közgazdász szerint ez úgy is működhet, hogy a gyorsabb ellátásért fizet a beteg. A szakember azt is elárulta, hogy nemrégiben a gazdasági minisztérium egyik vezető tisztségviselője arról tájékoztatta: az egészségügyi forráshiányra nem lesz több pénz, amíg az államadósság finanszírozására évente a GDP 4,5 százalékát kell költeni. Meglátása szerint a jelenlegi finanszírozással nem lehet minőségibb ellátást nyújtani, ezért azok kerülnek a legrosszabb helyzetbe, akik az állami ellátásból a várólisták miatt kiszorulnak, a magánegészségügyet pedig nem tudják megfizetni.
Ezt erősítette meg Lengyel Lívia közgazdász, a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő című kiadvány főszerkesztője. Mint aláhúzta, ilyen forráshiányos rendszerben nincs létjogosultsága a szektorsemleges finanszírozásnak. Most az egészségügyi költésekből GDP-arányosan 2,5 százalék a bérköltség.
Egy csípőprotézis-műtét nagyjából 890 ezer forint, amire rárakódik a bérpótlékok költsége, ez utóbbi finanszírozását csak az állami kórházak kapják meg a NEAK-tól
– említette magyarázatként, hogyan termelhetne ez veszteséget a magánszolgáltatóknak.
Kóka János: Pazarló az állami rendszer
Haraszti Péter a TritonLife alapítója elmondta, hogy ma is van bizonyos fokú szektorsemleges finanszírozás, de nem ezt szeretnék látni a jövőben, és nincs is erre megfelelő szabályozás. „Most bizonyos magáncégek kapnak NEAK-támogatást, viszont a szolgáltatók adott beavatkozásokra a valós költségénél kisebb térítést kapnak, ami a múltból eredő konstrukció, s az elmúlt 5-7 évben nem adtak ki új engedélyeket. Változtatni kellene a jelenlegi finanszírozási, szabályozási környezeten, hogy jobb konstrukciót lehessen kialakítani”– fejtette ki álláspontját.
Kóka János rámutatott, hogy ezek az összegek 2018 óta változatlanok, miközben azóta a költségek nagyjából megduplázódtak. Szerinte nem csak az a gond, hogy alulfinanszírozott az egészségügy, a forrásokat is rosszul osztják szét. Rékassy Balázs hozzátette, hogy ebben a kórházvezetőknek ma nincs nagy mozgástere.
Az állam nem tud vagy nem akar többet költeni az ellátórendszerre, a családok kifogytak anyagi lehetőségeikből, de a vállalatoknak lenne erre megfelelő kerete, akikkel adókedvezményért cserébe meg lehetne állapodni kiegészítő biztosítás juttatásáról, amivel számítások szerint 300 milliárd forintnyi pluszforrás érkezhetne az egészségügybe. Egy ilyen rendszer révén legalább egymillió magyar család férne hozzá a jól szervezett magánegészségügyhöz
– világított rá a volt SZDSZ-es politikus. Haraszti Péter szerint az így megerősített magánszektor jelentős terhet tudna levenni az állami ellátásról. A korábbi tárcavezető emellett hangsúlyozta, hogy további átalakításokra lenne szükség.
Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt a balhét
– jelentette ki. Mindezt azzal magyarázta, hogy bizonyos beavatkozásokban nagyobb tapasztalattal rendelkező klinikákon jobb ellátást kaphatnak az emberek. Rékassy Balázs hozzátette: a kisvárosi szülészeteknél hasonló a helyzet, ráadásul sok osztályos orvos jóval nyugdíj feletti korban praktizál. „Ne ott várják el, hogy megmentsék az életet az infarktus után, ahol évente legfeljebb negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret” – fogalmazott Kóka János. A többi intézményből szerinte kiváló szociális intézmények lehetnének.
A prevencióval sokat lehetne spórolni
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőről (NEAK) szólva elmondta, hogy valódi társadalombiztosító ellenőrzési funkcióit nem képes ellátni, jelenleg csak kifizetőhely, azonnal kapnia kellene 15 milliárd forintot működésére. Mint kiemelte, a prevencióra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ami becslése szerint a gazdaságnak 1,5 százalékos GDP-bővülést jelenthetne, az egészségügynek pedig ezer milliárd forintos költségcsökkentést.
„Persze ezt nem azonnal, hanem évtizedek múlva lehetne elérni” – tette hozzá. Meglátása szerint a prevencióhoz vezető egyik legegyszerűbb intézkedés az lenne, ha például az iskolai büfékből kitiltanák a chipseket, és ötszörösére emelnék a népegészségügyi termékadót, illetve a közoktatásban az egészséges ételeket, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást népszerűsítenék.”
Címlap fotó: Kóka János 2020. június 16-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI / Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
