„Az ukrán tinédzserfiúk nagy dilemma előtt állnak: harcoljanak vagy meneküljenek? Némely fiatal már tizenévesen elhagyja az országot, mások úgy döntenek, bevonulnak a hadseregbe, hogy védjék a hazájukat. A Biden-kormányzat ráadásul most utoljára még arra próbálja rávenni Ukrajnát, hogy már a 18 éves fiúk is besorozhatók legyenek, ezt azonban Kijev – egyelőre – elutasítja. A kérdés már csak az, mi lenne a helyes döntés.
Egy hónappal 18. születésnapja előtt a kijevi Roman Biletszkij elhagyta családját, és vonatra szállt nyugat felé, hogy elmeneküljön Ukrajnából és az ott dúló háború elől. Döntését a legvégsőkig halogatta. Egyirányú jegyet véve Szlovákiába utazott. Azonban nem minden ukrán tinédzser döntött ugyanígy. Andrij Kotyik a háború elején, 2022-ben – miután betöltötte 18. életévét –, belépett a hadseregbe.
„Mindent átgondoltam, és úgy döntöttem, hogy be kell lépnem” – mondta a Reutersnek a páncélba öltözött fiatal katona, aki épp a Harkivi régióban várt járműjavításra, miután túlélt egy dróntámadást. „Azt mondtam, megyek, hogy megvédjem a hazámat. Jobb szolgálni, mint menekülni” – vélekedett Kotyik.
A legtöbb felnőtt férfinak Ukrajna megtiltotta, hogy elhagyja az országot Oroszország 2022. februári, teljes körű inváziója után. A Reuters most olyan ukrán fiatalokkal készített interjúkat, akik nagy dilemma előtt állnak: maradjanak vagy menjenek? A lap emellett a rokonaikkal, valamint a hadsereg toborzótisztjeivel is beszélgetett.
Bár a legtöbben maradnak, néhányan, mint Biletszkij, úgy döntöttek, külföldre távoznak, hogy megmeneküljenek a haláltól. Mint arra a Reuters is felhívja a figyelmet, úgy tűnik, hogy a háború harmadik évfordulója felé közeledve Oroszország van fölényben, Ukrajna pedig kétségbeesetten próbálja megerősíteni megfogyatkozott haderejét.
Az EU adatai szerint a konfliktus kezdete óta több mint 190 ezer, 14 és 17 év közötti ukrán fiú regisztrált ideiglenes védett státuszért az Európai Unió országaiban. Bár Ukrajna katonai behívhatósági korhatára 25 év (ezt tavasszal csökkentették le 27-ről), a Nyugat részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy még több fiatalt toborozzanak, amit Kijev – egyelőre – elutasít.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán a Reutersnek azt mondta, hogy Ukrajnának nehéz döntéseket kell meghoznia. „Például a fiatalabbak bevonása a harcba, úgy gondoljuk, sokan közülünk úgy gondolják, hogy szükséges. Jelenleg a 18–25 évesek nem vesznek részt a harcban” – mondta egy interjúban. Az ukrán hadsereg és a védelmi minisztérium nem nyilatkozott a toborzás részleteiről a lapnak.
Ki döntött jobban?
A fiatalok közül sem Biletszkij, sem Kotyik nem mondta, hogy megbánták volna a döntésüket. „Azt gondoltam, hogy megbánom, ha nem megyek” – mondta az előbbi, akit a 18. születésnapja közeledtével rettegés töltött el. Felidézte családja gyötrelmes előkészületeit, hogy összepakoljon és útra keljen. „Az óra ketyegett” – tette hozzá Biletszkij, aki most a szlovák főváros, Pozsony egyik egyetemén tanul üzleti menedzsmentet. „Minden érzelem nélkül cselekedtünk. Mindannyian megértettük, hogy mennem kell.”
Kotyik elvégezte a zeneiskolát, mielőtt a háború miatt kötelességének érezte, hogy négy barátjával együtt bevonuljon a hadseregbe. A felnőttkorba való bevezetése az volt, hogy 2022 végén részt vett Herszon városának felszabadításában. „Az első két katonai bevetés nagyon-nagyon ijesztő volt. Aztán megszoktam” – mondta a most 21 éves gyalogoskatona.
Elismerte, hogy a háború alaposan megváltoztatta őt, megszabadult a gyerekes gondolatoktól. Bár még mindig reménykedik abban, hogy egy nap visszatérhet szenvedélyéhez, az énekléshez, és meg is házasodhat. Arról is beszélt, hogy megérti, miért döntött úgy sok fiatal, hogy elhagyja az országot, és bár az elvándorlás fájdalmas, nem akarja elítélni őket, mert azok, akik maradtak harcolni, megfeszülnek.
Egyes magas rangú tisztviselők, köztük az egykori külügyminiszter, Dmitro Kuleba nyíltan bírálták azokat a sorköteles korú férfiakat, akik távoztak az országból, miközben honfitársaik harcolnak és meghalnak a hazájukért. Az ukrán társadalomban egyébként is vita tárgyát képezi, hogy mi helyes és mi helytelen, de az biztos, hogy ha egyszer végét ér a háború, és a polgárok visszatérnek az országba, onnantól még hosszú idő lesz, mire elcsitulnak a kedélyek.
Munkaerőhiány, döcögő gazdaság – a jövő a tét
Az ukrán katonák átlagéletkora körülbelül 40 év – állítja Natalka Cmoc kanadai nagykövet. Kijev viszont nem közölt adatokat a nyilvánossággal. Volodimir Davidiuk, a híres kijevi harmadik rohamdandár toborzója szerint a hadseregnek több fiatal harcosra van szüksége, akik nagyobb motivációval és kitartással rendelkeznek.
Harcolni egy 40 éves és egy 20 éves számára nagyon különböző dolog
– tette hozzá.
Azonban Ukrajnában, ahol a több tízezer ember halálát okozó háború előtt mintegy 41 millióan éltek, nemcsak a hadseregben van igény munkaerőre. Az ország munkaerőhiánnyal küzd, és a gazdaság döcög, mivel a polgárok a frontvonalra vonulnak, a születési arányszámok zuhannak, és a lakosok külföldre menekülnek.
Az állami adatok szerint 2024 első hat hónapjában összesen 87 655 gyermek született Ukrajnában, mintegy harmadával kevesebb, mint 2021 első félévében. Eközben az ENSZ adatai azt mutatják, hogy minden korosztályt számba véve csaknem 7 millió ukrán hagyta el az országot az invázió óta. Szeptember végén mintegy 4,2 millióan álltak az EU ideiglenes védelme alatt.
Kijev próbálja megakadályozni, hogy még több ember távozzon, és igyekszik a tengerentúlon élőket visszatérésre ösztönzi. Kedden a parlament jóváhagyta egy miniszterelnök-helyettes kinevezését a nemzeti egységért felelős új minisztérium élére, ami az állampolgárok hazahozatalát célzó politikán fog dolgozni – közölte a kormány. Ez nem könnyű feladat, hiszen Oroszország nyomul előre, Ukrajna energiarendszerét rakéták roncsolják, és Donald Trump amerikai választási győzelme után bizonytalanság övezi a nyugati támogatás jövőbeli mértékét.
Szvitlana Biletszka, a Pozsonyban tanuló 18 éves Biletszkij édesanyja visszatartotta a könnyeit, amikor felidézte a fiától való búcsú pillanatát. Tudja, hogy a fiú nem térhet vissza egyhamar.
Nagyon nehéz volt meghozni ezt a döntést, de teljesen biztos vagyok benne, hogy ez volt a helyes, mert ez arról szól, hogy neki jövője legyen. Nem látom, hogy ez most itthon hogyan lenne lehetséges
– tette hozzá.
A 18 évesek behívására sürgetik Ukrajnát
A világsajtóban már hónapok óta cikkeznek arról, hogy változások jöhetnek Ukrajnában. Joe Biden amerikai elnök kormánya is sürgeti Ukrajnát, módosítsa a sorkötelezettségről szóló törvényt, hogy már a 18 éves fiúk is besorozhatók legyenek, valamint gyorsítsa fel a fegyveres erők létszámának bővítését.
Az Associated Pressnek a Biden-kormányzat egyik tisztviselője azt mondta, Ukrajna jelenlegi helyzetének „tiszta matematikája” az, hogy több csapatra van szüksége a háború folytatásához. Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is kijelentette, hogy bár Ukrajna jelentős mennyiségű amerikai fegyvert kapott, továbbra is gondokkal küzd a harctéren, a nehézségeket pedig a mozgósítással kapcsolatos problémákra vezette vissza.
A korhatár csökkentéséről hasonlóan nyilatkozott az Ukrán Nemzeti Gárda őrnagya is szeptemberben. Vitalij Litvin szerint ugyanis „a háború megnyeréséhez le kell csökkenteni a mozgósítási korhatárt Ukrajnában”, ugyanakkor ő azt javasolta, hogy az alsó korhatár legfeljebb 22 év legyen. „Ekkorra egy ukrán állampolgár elvégezhet egy felsőoktatási intézményt, és többé-kevésbé már tisztában van önmagával mint személyiséggel. A harcok során sokat kell gyalogolni, ami fizikailag nagyon megterhelő. Véleményem szerint a háború a fiatalok dolga” – idézte korábban az Unian az őrnagyot.
Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is véleményt formált a fiatalok mozgósításáról:
A partnerek azt szeretnék, ha csökkentenénk a mozgósítási korhatárt. Nálunk 25 éves kortól van mozgósítás, és egyelőre nem látjuk, miért kellene bevezetni ezeket a változtatásokat. Szerintem ez ma már veszélyes. Erre van eszköz, a védelmi minisztériumnak vannak szerződései, bárki aláírhat egyet saját akaratából, még akkor is, ha 25 évnél fiatalabb
– fogalmazott Ukrajna elnöke, hangsúlyozva, hogy nem tervezik bevezetni a szigorítást.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka, jelenlegi brit nagykövet is úgy gondolja, hogy Ukrajnának nem szabad csökkentenie a mozgósítási korhatárt. Szerinte a 18–25 éves korosztály jelenti Ukrajna jövőjét, és a mozgósítási korhatárt csak végső esetben kell csökkenteni.
December elején a Szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség (SZMISZ) szerkesztőségünknek is elküldött sajtónyilatkozatában kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ne csökkentse le a kötelező sorkatonai szolgálat korhatárát.
Ha eddig okos dolognak tartotta megkímélni a fiatalokat a bevetéstől, akkor ne hallgasson Joe Biden és a 2 hónap múlva távozó demokrata vezetés azon tanácsaira, hogy az ukránok csökkentsék a kötelező sorkatonai szolgálat alsó korhatárát 25-ről 18-ra, és kérjük, döntsön a fiatalok javára
– írják közleményükben, hozzátéve, hogy szerintük Ukrajnában jelenleg nem működik a demokratikus visszacsatolási rendszer, ezért a kívülről jövő tanácsokat érdemes jobban megfontolni.”
Címlap fotó: Tűzoltók dolgoznak egy orosz dróntámadás helyszínén Ternopilban 2024. december 2-án© Fotó State Emergency Service Of Ukrai / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
