„Munkaerőpiac
A mesterséges intelligencia 21. századi térnyerésével már jó pár cikkünkben foglalkoztunk, ezúttal azonban egy érdekes szeletét jártuk körbe: veszélyben vannak-e a baranyai munkahelyek?
A téma kapcsán természetesen olyan szakértőt kerestünk, aki a mi megítélésünk szerint Baranyában a leginkább kompetens emberek közé tartozik, ha tudományos és műszaki dolgokról van szó. Dr. Várady Géza, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) tudományos dékánhelyettese vázolt fel egy érdekes jövőképet a baranyai munkahelyek helyzetét illetően.
A mesterséges intelligenciával már több cikkünkben is foglalkoztunk, azonban érdemes tisztába tenni, hogy mit is értünk azalatt, hogy MI.
— Érdemes onnan indulni, hogy mi is az az intelligencia. Fogalmazzuk meg úgy, hogy a környezethez való ráidomulás készsége, a változások lekövetésének készsége, amelyet most mesterségesen szeretnénk létrehozni az MI segítségével. Mesterséges intelligenciának szeretünk hívni minden olyan döntéstámogató szoftvert, ami már úgy tűnik, mintha valami értelemmel rendelkezne. A filmekben látott öntudatra ébredés nem a valóság, igazából egy sima döntéshozatali rendszerre is használjuk ezt a kifejezést, amely egy pár szabály szerint tud igen, nem válaszokat képezni — tette tisztába a helyzetet az Informatikai és Műszaki Kar egyetemi docense.
Veszélyben vannak a baranyai munkahelyek?
A laikus ember szemében továbbra is szitokszóként él a mesterséges intelligencia kifejezés, Dr. Várady Géza azonban úgy gondolja, hogy nem negatívumként kell tekinteni a mesterséges intelligencia használatára, hanem lehetőségként. Kérdésünkre, miszerint veszélyben vannak-e a baranyai munkahelyek, a következő jövőképet vázolta fel.
— Ez most egy nagyon forró téma, nem csak a baranyai, a világszintű munkaerőpiac is megérezheti a hatását. Olyan eszközként tekintem én ezeket a megoldásokat, amelyek egy nagyon kifinomult, gyors és precíz munkavégzést tesznek lehetővé bizonyos területeken. Ennek biztosan van hatása a munkaerőpiacra, ahogy mindig is voltak az ipari forradalom jellegű változásoknak hatásai. Most is nagyjából ez történik, bizonyos munkákat már nem az embernek kell elvégezni.
- Adódik a kérdés: mi lesz azokkal, akiknek „feleslegessé” válik a munkája?
— Ezt a kérdést egy picit más irányból közelíteném meg, én azt gondolom, remélem, hogy az a jövő, hogy a mesterséges intelligencia egy társ, egy segítség lesz az embernek, és nem pedig kifúrja a munkahelyéről. Ugyanakkor biztosan lesznek olyan tevékenységek, amelyeket embernek már egyáltalán nem kell csinálnia. Ideális lenne, hogy olyan helyeken terjedjen el először, ahol az embereket kényelmetlen vagy rossz körülmények között kell dolgoztatni. Akár egy egészségre káros, monoton munkához. Egyszerűbb robotokat egyébként már ma is sok helyen használnak, ezeket még nem a mesterséges intelligencia irányítja. A robotok alatt ne a Terminátor című filmre gondoljunk, inkább valami fajta pakoló karokra, amik mozgatható járművekre vannak ráépítve. Lépegetünk ebbe az irányba, de még itt nem tartunk, ezek a technológiák nem használnak még mesterséges intelligenciát.
Jelenleg pont nem a nehéz fizikai munkára használjuk az MI-t
— Egyelőre szoftveres komponensként használjuk az MI-t, amely a digitalizált világunknak a szoftveres részein jelent meg nagyon gyorsan. Például a generatív mesterséges intelligenciák, amelyek képeket, szövegeket, videókat tudnak képezni pár kulcsszó és az internet segítségével. Ilyen például a ChatGPT, vagy a Google Gemini is, amelyeket sokan használnak akár házi feladat írásra is, de illusztrációk készítéséhez is szuper segítséget nyújtanak. Ezek mindenki számára elérhetőek, van ingyenes és fizetős verziójuk is. Ezek a programok, ahogy a nevükből is adódik, nem feltétlenül az alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat célozzák meg. A szoftverfejlesztésben, valamilyen művészeti vonalon dolgozóknak, vagy akár a mérnököknek is hatással lehet a munkájára a mesterséges intelligencia. Idővel aztán megjelenhetnek az intelligensebb robotok a gyárakban is, amelyekbe ezeket a szoftvereket már implementálni lehet. Ez egyáltalán nem sci-fi kategória, vannak már erre való próbálkozások.
Egyelőre tehát nem kell attól tartanunk, hogy elveszítjük a munkahelyünket a szakértő szerint, de egyéb izgalmas témát is tartogat a mesterséges intelligencia. Vajon a privát életünket kell-e féltenünk a technikai fejlődés következményeitől? Erre következő cikkünkben keressük a választ.”
Fotó: Löffler Péter
Eredeti írás: TÓTH DÁVID