„Min Aung Hlaing mianmari vezérezredes vezetésével 2021 februárjában a katonai junta puccsot hajtott végre, eltávolítva a hatalomból Aung Szan Szú Kji törvényesen megválasztott vezetőt. Min Aung Hlaingot most emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a muszlim rohingyák korábbi deportálása és üldözése miatt.
A bíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan brit ügyvéd nyilatkozatában arról beszélt, hogy a végzés iránti kérelem csak az első, és „továbbiak fognak következni”. „Ezzel minden partnerünkkel együtt demonstrálni fogjuk, hogy a rohingyákat nem felejtették el és, hogy nekik is, mint minden embernek világszerte, joguk van a törvény védelmére” – fogalmazott Khan.
A nyilatkozatot egy nappal azután adták ki, hogy Khan ellátogatott a bangladesi Cox’s Bazarban található Kutupalong menekülttáborba, amely egyike azoknak a zsúfolt településeknek, amelyekben körülbelül egymillió rohingya menekült él. A legtöbbjüket elűzték Mianmar Rakhine államából, miután a hadsereg 2017 augusztusában „tisztogató hadműveletet” indított, válaszul a rohingya harcosok elszórt támadásaira. Az offenzíva során, amelyet az ENSZ szakértői „népirtásnak” és az „etnikai tisztogatás tankönyvi esetének” is neveztek, mianmari katonák és helyi polgárőrök legalább 6700 embert öltek meg, és több mint 740 ezret űztek el, jószágokat lőttek le ,és falvak tucatjait gyújtották fel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben alakult állandó bíróság, amelynek célja a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsítottak felelősségre vonása. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. Habár a bíróság székhelye Hágában található, tárgyalásait bárhol lefolytathatja.
A háromtagú bírói testület most arról fog dönteni, egyetért-e azzal, hogy „megalapozottan” feltételezhető, hogy Min Aung Hlaing büntetőjogi felelősséggel tartozik az ügyészség által állított bűncselekményekért. Nincs meghatározott időkeret a döntésükre, de általában körülbelül három hónapot vesz igénybe, amíg határoznak egy elfogatóparancsról.
Az ICC 2019-ben indította meg a vizsgálatot, de viszonylag szűk keretek között kénytelen eljárni, mivel Mianmar nem tagja az ICC-t létrehozó Római Statútumnak. Tevékenységét nagyrészt arra korlátozta, hogy bizonyítékokat gyűjtsön Banglades területén, amely tagja a bíróságnak.”
Címlap fotó: © Fotó Lauren DeCicca / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
