„Egyszerűsített foglalkoztatás
A parlament honlapján elérhető „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvényjavaslat szerint januártól változtak a munkáltató által fizetendő közterhek mértékei. Az egyszerűsített foglalkoztatás két formája esetén is jelentősen nő a napi adóteher.
Az eddig érvényes szabályok alapján, az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke munkavállalónként: a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka. Az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér egy százaléka.
Az alkalmi munka adója pár évvel ezelőtt 500 forint körüli összeget jelentett, ami később 1300 forintra emelkedett. Még így is nagy segítség volt az idénymunkásokat foglalkoztató munkaadónak, az adózás szempontjából.
Alkalmi munka, idénymunka után nő a közteher
Januártól a következő változás lépett életbe a napi adó mértékénél munkavállalónként: mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, az alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka napi adója a jelenlegi 1300 forintról mintegy 2200 forintra emelkedett, az alkalmi munka napi adója pedig 2700 forintról 4400 forintra emelkedett.
Mezőgazdasági idénymunka: meglepte a hír a termelőket
Megkérdeztük a Tolna vármegyei termelőket, hogyan érintő őket az, hogy az alkalmi munka adója jelentősen – 900 forinttal – emelkedett januártól.
Bakó Zsóka családjával együtt Györe határában közel húsz hektár gyümölcsösben gazdálkodik, ebből 13 hektár barackos.
– Rosszul esett a hír, hiszen sok embert alkalmazunk főleg májusban, júniusban, júliusban, és így a személyenkénti 900 forintos emelés jelentős kiadást jelent. Nálunk könyvelő végzi a bejelentéseket, ami azt jelenti, hogy a személyenkénti 2200 forint a könyvelés után már fejenként 4000 forintos kiadást jelent. Átgondoljuk, hogy hogyan tovább, arra is gondoltunk, egyszerűbb lesz egész évre bejelenteni 4-5 embert, akinek folyamatosan tudunk munkát adni, mint alkalmi munkásokat fizetni. Mi őstermelők vagyunk, sokat pályázunk, melyekből tudjuk fejleszteni a gazdaságunkat, így nem kockáztathatjuk azt, hogy bejelentés nélkül alkalmazunk márkit is, hiszen nem csak a pályázati pénzt, de a támogatási összegeket is elbuknánk így.
Faddon nem lesz többet szamócás, sokba kerül a munkás
Az eddig legnagyobb szabadföldi szamócás ültetvény a vármegyében Fadd környékén volt, egy termelői szövetkezet tagjainak birtokában. Bényi András, a szövetkezet egyik tagja elmondta, idén már nem foglalkoznak szamócával, ennek több oka van, az egyik, hogy nagyon sokba kerülne az idei évtől az idénymunkások alkalmazása. Az eper szedését munkások nélkül nem lehet megoldani, viszont így már nem lenne kifizetődő a termelés.
Mészáros Péter, szekszárdi borász és családja jelentős szőlőültetvénnyel rendelkezik. Az élőmunkát leginkább a metszés igényli. Ők ezt úgy oldják meg, hogy vállalkozót bíznak meg, aki alkalmi munkásokat foglalkoztat. A vállalkozó feléjük számlával igazolja a megbízást, így az ő felelőssége a munkások napi bejelentése. Természetesen a 900 forintos emelés annyiban érinti a munkaadót is, hogy több pénzt kérnek tőle személyenként.”
Fotó: Mártonfai Dénes
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA