„Piaci körkép
Mennyibe kerülnek a tejtermékek, a húsáruk, a műszaki cikkek és az építőanyag? Ugorjunk-e be fodrászhoz, és tankoljuk-e tele a kocsit, miután megtörtént a bevásárlás Romániában?
Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával 2025. január elsejétől elgördült az utolsó, kényelmetlenséget okozó akadály is az elől, hogy kedvünkre bevásárolhassunk a szomszédos országban. Kíváncsiak voltunk, valóban igaz-e a szóbeszéd, és tényleg megéri-e a bevásárlás Romániában. Ebben olyan debreceniek segítségét kértük, akik tisztában vannak a hazai és a romániai árakkal is, és rendszeresen vásárolnak mindkét uniós tagállamban.
Az élelmiszerek esetében jelentős eltérést nem tapasztalhatunk. Természetesen vannak kiemelkedő akciók, éppúgy, ahogy itthon is, de az már kérdéses, megéri-e a megspórolt összeg a befektetett utat. A húsáruk, húskészítmények, a tejtermékek például hasonló árban mozognak. A tojás drágább, a márkás nemzetközi üdítőitalok viszont olcsóbbak.
Mindez a mindkét országban jelenlévő multikra igaz, sok esetben viszont a Kaufland árai a leginkább versenyképesek, ők Magyarországon nem üzemeltetnek boltot. A vállalat egyik áruháza egyébként éppen az ártándi határátkelő közelében található, így népszerű célpontja a hajdú-bihariaknak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a romániai kiskereskedelmi láncok sok esetben az üzletük dedikált alkalmazásának használata, vagy azon keresztül való rendelés esetén extra kedvezményeket biztosítanak, akár a végösszegből is. Ez még inkább elcsábíthatja a vásárlókat a magyar üzletekből, ahol leginkább az a gyakorlat, hogy az alkalmazásokban található kuponokkal egyes termékek olcsóbbak. Vagy épp kapunk egy kakaós csigát egy 15 ezer forintos vásárlás után.
Műszaki cikkekből megérheti a bevásárlás Romániában
A műszaki cikkek árában már érezhető a különbség, ennek oka főleg az alacsonyabb áfakulcsban keresendő, Magyarországon 27, Romániában pedig 19 százalékos adó terheli az elektronikus eszközöket. Ugyanazért a mobiltelefonért vagy hasonló teljesítményű laptopért akár százezer forinttal is kevesebbet kérnek el, így gyakran érdemesebb lehet autóba ülni, és kirándulni egyet. Hasonlóképpen az építőanyagok és a bútorok is kedvezőbb árban vannak szomszédainknál, ráadásul Nagyváradon a választék is nagyobb, itt ugyanis több barkácsáruház is található, ezért évek óta sokan járnak át Romániába építőanyagért.
Ha nem csak árubeszerzésért indulnánk útnak
Szintén olcsóbbak a telekommunikációs szolgáltatások. Az ugyan nem valószínű, hogy a debreceniek tömegével fizetnének elő román szolgáltatóknál, azonban a határ mellett élők sok esetben kötnek a szomszédban szerződést, hiszen az itthoni versenytársaikénál még roaminggal is olcsóbb tarifát számláznak ki a telekommunikációs társaságok.
Lényegesen kedvezőbbek az utazási irodák ajánlatai is. Előfordult, hogy ugyanabban a külföldi hotelben a harmadával kevesebbért lett volna lehetőségünk megszállni, emellett jelenleg több úticélt kínál a nagyváradi repülőtér a debreceninél.
A szolgáltatások valamivel olcsóbbak, de ez főként annak érheti meg, aki Magyarországon dolgozik, és ingázik a két ország között. Csak egy frizuraigazításért vagy műkörömfeltöltésért nem biztos, hogy megéri Nagyváradra átugranunk. Az éttermek menüje sokkal inkább pénztárcabarát, ez természetesen szolgáltatási szinttől is függ, a multinacionális gyorsétterem-hálózatok azonban nem kínálják sokkal olcsóbban a termékeiket.
Az üzemanyagárak Romániában kedvezőbbek, a standard benzin ára január első hetében literenként 593 forint körül alakult, míg a gázolaj literjéért nagyjából 603 forintnyi lejt kellett kifizetni. Megközelítőleg 30-40 forinttal drágábban tankolhatunk itthon, még úgy is, hogy szomszédunknál az üzemanyagokra kivetett jövedéki adóval párhuzamosan emelkedett a nafta ára.
Érdemes még észben tartani, hogy kártyával szinte bárhol fizethetünk, így a bankunk árfolyamátváltási költségével is számolnunk kell. Aki viszont a készpénzt részesíti előnyben, látogasson meg egy valutaváltót! Románia pénzneme ugyebár a lej, az eurót elvétve fogadják el, de az árfolyam nem biztos, hogy barátságos lesz.
A román-magyar határ megnyitása olvasóinkból vegyes érzelmeket váltott ki. Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, mit szólnak az emberek a változáshoz.”
Eredeti írás: HAJNAL LÁSZLÓ
