Kós Zoltán 
A bányák után az Elcoteq pécsi gyára volt az, amelyik Baranya legnagyobb foglalkoztatójává lépett elő. Forrás: MW
„Ilyen is volt
Bár már több évtizede volt, de még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a bányák Baranya legnagyobb foglalkoztatói voltak. Abban az időben a szenes és urános bányák jóval több mint 30 ezer embernek adtak munkát. Mára már nemcsak ezeknek, hanem az utánuk érkező multik többségének is nyoma veszett a baranyai gazdaságból.
A rendszerváltást megelőző évekig Baranya gazdaságának fazonját – az agráriumon túl a bányavállalatok adták, a szenes bányák és a kapcsolódó cégeik rekord időben mintegy 24 ezer embert foglalkoztattak, az urános cégek alkalmazottainak száma pedig elérte a 11 ezret. Utóbbi szám kapcsán megjegyzendő, hogy jelenleg éppen ennyi munkanélkülit számlál Baranya gazdasága.
A bányák megszűnésének sokkhatását néhány évvel enyhítette, hogy a megyében tapasztalható munkaerőbőség multik sokaságát csábította a térségbe. A Mechanikai Laboratórium nagyvállalat örökére előbb a Hantarex, majd a Nokia, és a hozzá kapcsolódó beszállító cégek érkeztek Pécsre. Utóbbi folyamat kapcsán többen már kelet-európai szilícium-völgyet vizionáltak a térségbe. A Nokia hirtelen távozását még ellensúlyozta az elektronikai ágazat egyik legnagyobb bérgyártójaként Pécsre érkező Elcoteq, amikor nálunk csúcson volt az ugyancsak finnországi központú világcég, akkor közel 8000 főt foglalkoztatott. Az ezresek táborába akkor még a BAT Pécsi Dohánygyár, és rövid ideig a Tejipari Vállalatból alakult MiZo tartozott.
Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a gazdasági szerkezetváltásból nem jól, sőt, nagyon rosszul jött ki Baranya, Pécs. Az Elcoteq csődje újabb foglalkoztatási traumát hozott, és a hazai hús- és tejipar átszervezésének vesztese is a baranyai megyeszékhely lett, mindkét ágazat központja és gyártása is Szegedre költözött. Bár néhány alkalommal a dohánygyárat is meglegyintette a leépítés szele, az ágazat patinás pécsi gyára tovább tartja magát, igaz, a technológiai fejlesztések folytán a foglalkoztatotti létszáma már messze van a rekord évekétől. Nem hozott ágazati áttörést a pécsi sörgyártás sem, és a termelő szektort nézve egyedül Sopiana Gépgyár örökén tovább élő Hauni, mai nevén Körber mondhatja el magáról, hogy ezer fő fölötti létszámot számlál.”
Eredeti írás: KASZÁS ENDRE
Nagy István 
szerkeszto 
