Kós Zoltán 
„II. világháború
Baranyában húsz amerikai bombázó zuhant le vagy hajtott végre kényszerleszállást 1944-45-ben: a legtöbb eset a második világháború utolsó hónapjaiban történt – derült ki egy, a közelmúltban a pécsi Tudásközpontban rendezett helytörténi konferencián elhangzott eladásból. Az amerikai bombázók zömét a magyar légelhárítás rongálta meg.
Gáspár Attila baranyai levéltár levéltárosának előadása szerint Baranyában nem voltak jelentős katonai célpontok, a szövetséges, köztük amerikai bombázások célja a Németországba induló utánpótlás megakadályozása volt, ezért a pécsi vasúti pályaudvart többször is támadták a szövetséges repülőgépek. Gáspár Attila szerint ezek a bombázások nem voltak olyan jelentősek, mint a Budapest, Győr, vagy Szombathely elleni légitámadások.
A legtöbb esetben a települések mellett szántóföldekről jelentettek robbanásokat, amelyeket olyan sérült repülők okoztak, amelyek meg akartak szabadulni rakományuktól a leszállás előtt. Kivételt jelentett ezen esetek közül Pécs és Mágocs 1944 nyarán történt bombázása.
Gáspár Attila előadása szerint akkor szigorú szabályokat adtak ki a lezuhant repülőgépekkel kapcsolatos eljárásról. Így jelentést kellett tenni arról, hogy mi okozta a gép lezuhanását, milyen nemzetiségű a gép, a roncsokat őriztetni kellett, azokat csak nyílt paranccsal lehetett megközelíteni és belőlük semmilyen felszerelést nem lehetett elhozni.
A gép személyzetét el kellett fogni, elsősegélyben részesíteni, személyes tárgyaikról pedig leltárt kellett készíteni. Az ellenséges repülők személyzetét tilos volt bántalmazni.
A konkrét esetek között ismertette Gáspár Attila egy B-24 Liberator nevű amerikai nehézbombázó történetét, amely 1944 júniusában egy dél-olaszországi támaszpontról felszállva eredetileg sziléziai célpontokat bombázott volna, azonban az Adria felett a felhőzetben eltévedt, majd a Balatonnál bukkant fel újra, ahol azonban egy német vadászgép megtámadta az amerikai bombázót.
Ennek következtében kigyulladt a gép fedélzetköze, és a már így égő gép érkezett Baranya fölé. A sérült gépet a személyzet ejtőernyővel hagyta el, a repülő bombaterhétől Sellyéhez közeli Piskó mellett szabadult meg.
Az amerikai ejtőernyősöket Baranya és Somogy vármegye területén fogták el vagy ölték meg.
A pilóta és a másodpilóta Jugoszláviában zuhant le a géppel.
Baranya számos településén zuhantak le amerikai bombázók
Az első amerikai repülő 1944 július 2-án zuhant le Baranyában, egészen pontosan Zaláta mellett. Az akkori jelentések szerint a személyzet kiugrott a lángoló gépből, őket Sámod mellett fogták el végül. Ezzel az ő további sorsuk a homályba vész, ugyanis róluk további információt nem talált a baranyai levéltáros.
A következő gép 1944, december 2-án zuhant le Becefánál. Egy akkori jelentés szerint a személyzet még a földet érés előtt kiugrott a repülőből, amelynek roncsait partizánok és szovjet katonák vitték el. Egy későbbi feljegyzés ugyanakkor arról árulkodik, hogy a gépet a helyiek verhették szét fejszékkel és minden mozdítható értéket elvittek belőlük, köztük a legértékesebb műszereket is.
Érdekesség, hogy 1944 elejétől már azt javasolták a bevetésre induló szövetséges pilótáknak, hogy lehetőség szerint az akkor már szovjet ellenőrzés alatt álló, a Balatontól délkeletre eső országrészben, vagy a szintén elfoglalt pécsi repülőtéren próbáljanak meg kényszerleszállást végrehajtani.
Azonban – derült ki Gáspár Attila előadásából – ez sem volt életbiztosítás az amerikai személyzetnek, ugyanis 1944. december 20-án Mohács-szigeten szovjet katonák lőttek le ejtőernyős amerikai katonát.
1945. február 1-én Lothárdnál, március 12-én Gordisánál, március 16-án Vázsnok mellett is zuhant le amerikai repülőgép. Egy amerikai repülőhadnagy halálát pedig az okozta, 1945 áprilisában, hogy a pécsi repülőtér talaja túl puha volt, aminek következtében kitört a repülő futóműve.
A halálos áldozat Thomas MacDonald jelentős katonai tiszteletadás mellett megtartott temetéséről a Dunántúl április 4-i száma tudósításban beszámolt. A temetés költségét a városnak kellett állnia.”
Eredeti írás: bama.hu
Nagy István 
szerkeszto 