Kós Zoltán 
„Húshagyó kedd után
A húsvét előtti időszak nemcsak az ünnepi készülődésről, hanem a lelki elmélyülésről is szól. A böjt gyakorlata felekezetenként változó, de a cél közös: megtisztulni testben és lélekben az ünnep előtt.
A tavasz beköszöntével nemcsak a természet ébredezik, hanem a keresztény közösségek is egy különleges időszakba lépnek. A húsvét előtti böjt ősi hagyomány, a test és a lélek megtisztítására szolgál. De vajon mit jelent ez ma, és hogyan működik a különböző keresztény felekezetek mindennapjaiban?
Katolikus hagyományok: szigorú böjt és hústilalom
A katolikus egyház böjti időszaka hamvazószerdán kezdődik és nagypéntekig tart. A két legszigorúbb nap hamvazószerda és nagypéntek, amikor a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. Ezen kívül a hústilalom minden nagyböjti péntekre érvényes a 14 év feletti katolikusok számára. A hústilalom nemcsak a hús elhagyásáról szól, hanem arról is, hogy valami olyasmiről mondjunk le, ami valódi áldozatot jelent.
Református böjt: a nyelv és a fül böjtje
A református egyházban a böjt kevésbé szabályozott, inkább egyéni döntés kérdése. Régen a református közösségekben nagypénteken tartottak böjtöt, ekkor húsmentes ételeket fogyasztottak, például bablevest vagy mákos tésztát. A nyelv és a fül böjtje arra utal, hogy nemcsak az evést, hanem a szavainkat és gondolatainkat is meg kellene zabozálni ebben az időben.
(Fotó: MW)
Az evangélikus hagyományok Luther Márton nyomán
Luther Márton is sokat foglalkozott a böjt kérdésével. Szerinte a böjt nem önmagában üdvözítő cselekedet, hanem csak akkor bír jelentőséggel, ha azt Isten és felebarátunk iránti szeretetből tesszük. Luther hangsúlyozta, hogy a böjt, az imádság vagy a zarándoklat önmagában nem teszi az embert kereszténnyé: a hit az, ami közelebb visz Istenhez. „A böjtölés és minden gyakorlat arra kell szolgáljon, hogy az ember önző természetét elfojtsa, és arra szoktassa, hogy mindazt nélkülözze, ami kívánatos ebben az életben” – írta egyik prédikációjában Luther Márton.
Ortodox böjt: a legszigorúbb előírás
Az ortodox keresztények nemcsak a húsról, hanem a tejtermékekről, tojásról és gyakran még az olajról is lemondanak. A legszigorúbb napok nagypéntek és nagyszombat, amikor sokan egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. A böjt tehát a keresztény egyházakban több mint hagyomány: egy lehetőség az önvizsgálatra, a hit megélésére és a húsvét mélyebb átélésére.”
Eredeti írás: BALOGH ÉVA
Nagy István 
