szerkeszto 
„A februári inflációs adatok, akárcsak a januári, a vártnál magasabbak. A kormány a kiskereskedők árrésének korlátozásával próbálná letörni az áremelkedést, ami kérdéses hatékonyságú lehet. Szakértők szerint más termékeken próbálhatják visszanyerni a kereskedők az elvesztett profitot. A kiskereskedelmi árrés limitálása komoly kihívás elé állítja a szektort – jelezte lapunknak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint nagy kérdés, mi lesz a kereskedőkkel, ha a beszállítók esetleg emelik az áraikat.
A januári 5,5 százalék után februárban tovább nőtt az infláció Magyarországon, elérve az 5,6 százalékot. Az elemzők által várt csökkenés helyett tehát további áremelkedés következett be, miközben a maginfláció is jelentősen, 5,8 százalékról 6,2 százalékra emelkedett. Az élelmiszerek ára pedig átlagosan 7,1 százalékkal nőtt.
Orbán Viktor rátapos az árakra
A Nemzetgazdasági Minisztérium már március elején jelezte, hogy intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében, és nem rest lépéseket is tenni. Erre nem is kellett sokat várni, ezen a héten kedd reggel jöttek a kiábrándító februári inflációs adatok, amit szinte rögtön követett Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése:
„Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot”.
Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, lássuk be, ez elfogadhatatlan” – részletezte videójában a miniszterelnök. A bejelentést követően pedig az Index birtokába jutott a lista az árrésstopos élelmiszerekről, amit ide kattintva olvashat el.
Negatív meglepetés érhet minket a boltokban
A kedvezőtlen inflációs adatok fényében szinte biztosra vehető volt, hogy a kormány a közelmúltban beharangozott árszabályozó intézkedéseit életbe lépteti. Első lépésként a kiskereskedők árrésének korlátozása kerül bevezetésre, amely közvetlenül az árszínvonal csökkentését célozná. Szakértők próbálták megfejteni, hogy ez mivel járhat.
Az MBH Bank lapunknak küldött elemzése szerint kérdéses, hogy az árrésstop milyen mértékű árcsökkentést eredményezhet a gyakorlatban, és az is bizonytalan, hogy a teljes inflációs kosárra nézve a végső hatás mi lesz.
„A kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek az elveszett profitot megkeresni”
– figyelmeztetett Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, és Balog-Béki Márta szenior tőkepiaci elemző. Rámutattak, a fogyasztói kereslet a béremelkedésnek és a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően továbbra is erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét.
A gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költségei és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak
– világítottak rá a szakértők. Az elemzők az újabb negatív inflációs meglepetés miatt 4,6 százalékról 5,1 százalékra emelték a 2025-ös éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket. Úgy várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank is kivárhat a kamatcsökkentéssel: „az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB”. Ez a monetáris politikai szigor a forint árfolyamát erősebb szinten tarthatja, ami hozzájárulhat a dezinflációhoz.”
Címlap fotó: Németh Kata / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Nagy István 
