szerkeszto 
„Alig néhány órával azután, hogy kedden Vlagyimir Putyin a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén igent mondott egy korlátozott tűzszünetre Ukrajna és Oroszország között, máris annak megsértéséről, az áramhálózatot és civil infrastruktúrát célzó támadásokról számoltak be az ukrán oldalon. Oroszország szerint pedig Ukrajna egy olajfinomítót támadt drónokkal. A Kreml a telefonbeszélgetés után közölte, belemennek Trump javaslatába egy korlátozott tűzszünetről, tehát nem támadják 30 napig Ukrajna energetikai hálózatát, és a vonatkozó parancsokat már ki is adták.
Mindez pontosan azt jelzi, amitől tartani lehetett annak alapján, ahogyan a megállapodás született: az Egyesült Államok elnöke mindenképp össze akart hozni valamit, amit tűzszünetnek nevezhetnek az orosz–ukrán háborúban, ehhez azonban nem tettek semmilyen ellenőrző, a betartást kikényszerítő mechanizmust – elsősorban azért, mert ezt Oroszország nem akarta.
Trump pedig itt is inkább az orosz elnök iránti bizalmára épített, miközben az Oroszország által megtámadott Ukrajnára folyamatosan nyomást gyakorolt, nyilatkozataiban diktátornak nevezte az elnököt, a Fehér Házban élő adásban összeveszett vele, majd egy időre megvonta a hírszerzési, információs támogatást is, gyengítve ezzel Ukrajna védelmét. Azután állították helyre Ukrajna katonai és hírszerzési támogatását, hogy az ukránok támogatásukról biztosították az Egyesült Államok által szorgalmazott 30 napos teljes körű tűzszünetet.
Az amerikai elnök azután is azt mondta, hogy Putyinnal „nagyszerű telefonbeszélgetése” volt, hogy az orosz elnök valójában lesöpörte az asztalról Trump eredeti javaslatát, és saját feltételeket szabott, amelyek alapján létrejött a nagyon szűken korlátozott tűzszünet.
Ez annyit mondott ki, hogy a következő 30 napban nem éri támadás a felek „energetikai hálózatait és az infrastruktúrát”
– ahogyan azt Steve Witkoff, Trump közel-keleti ügyekért felelős megbízottja kommentálta a Fox Newsnak.
Hozzátette, hogy a hamarosan újabb tárgyalások jönnek Szaúd-Arábiában, a következő fordulót vasárnap tartják. „Két nagyszerű vezető összeült az emberiség javára” – mondta pátosszal a múlt hét végén az amerikai javaslatot Moszkvában személyesen ismertető Witkoff. Ezzel éteri magasságokba emelte Trump mellett Putyint is, aki szerinte „nem akarja, hogy még többen haljanak meg a harcmezőn”, amit külön nagyra értékelt az amerikai megbízott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kedden, Trump és Putyin telefonbeszélgetése után közölte, hogy Ukrajna támogatni fogja az ukrán energiahálózat elleni támadások ideiglenes leállítását. Zelenszkij azt mondta, szerinte amerikai közvetítéssel a két ország meg tud állapodni a csapások kölcsönös beszüntetéséről. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy azt nem lehet, hogy ők leállnak ezzel, az oroszok pedig nem, az őket érő támadásokra válaszolni fognak.
Trump szerdán Zelenszkijjel is beszélt telefonon, a Truth Socialön közzétett posztjában arról írt, hogy „nagyon jót beszélgettek”, ami nagyjából egy óráig tartott. Trump azt írta, a témák nagy része a Putyinnal folytatott beszélgetésen alapult, és hozzátette, szerinte jó úton haladnak.
Kevesebbre is bólintott rá, azt sem tartotta be?
Trump választási kampányának kiemelt ígérete volt, hogy 24 órán belül békét teremt Oroszország és Ukrajna között a három éve tartó háborúban, amelyet szerinte eleve meg tudott volna akadályozni, ha ő lett volna az elnök. Presztízskérdés volt neki, hogy valamit mielőbb felmutathasson, annyira, hogy lényegében újabb és újabb gesztusokat gyakorolt Putyin felé. Ide tartozott, hogy először az oroszokkal indultak közvetlen tárgyalások külügyminiszteri szinten, kizárva az EU-t és Ukrajnát is, egyéb globális problémák kezelésében Trump partneri szintre emelte az orosz felet, és folyamatosan pozitívan nyilatkozott Putyinról telefonbeszélgetéseik után.
Mindebből a Kreml azt vehette ki, hogy az Ukrajnától már elhódított területeket megtarthatja, Ukrajnának nem lesz esélye a NATO-tagságra, ráadásul hátradőlve nézhette, hogy Trump nyilatkozatai hogyan gyengítik az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolatot és okoznak repedéseket a NATO-n belül.
Így jutottunk el a 30 napos tűzszüneti javaslatig, amelyet Ukrajna elfogadott, miután Trump számos katonai támogatást függesztett fel. Kijev eredetileg betarthatóbb, korlátozottabb tűzszünetet javasolt – csak a levegőben és a tengeren –, attól tartva, hogy a több mint ezer kilométeres frontvonalon a tűzszünet teljes betartása ellenőrizhetetlen lenne, de Trump hajthatatlan maradt, és teljes, azonnali, feltétel nélküli, 30 napra szóló fegyverszünetet javasolt. Az ukrán beleegyezést Trump sikerként tálalta, noha a lényeg csak ezután következett, hiszen azt az agresszorral is el kellett még fogadtatni.
Ebből Trump és Putyin keddi telefonbeszélgetése nyomán annyi maradt, amennyit az orosz elnök javasolt: az energetikai infrastruktúra elleni támadások felfüggesztése.
A korlátozott tűzszünet aztán nem tartott első körben semeddig.
Ukrajnából már az éjszaka folyamán orosz rakéta- és dróntámadást jeleztek, Zelenszkij közölte, hogy országa polgári infrastruktúráját is támadások érték, Putyin tehát máris felrúgta a korlátozott tűzszünetet is. A BBC szerint az orosz Krasznodar régióban pedig a helyi tisztviselők azt mondták, hogy egy ukrán dróntámadás kis tüzet okozott egy olajfinomítóban.
Ennek a korlátozott tűzszünetnek a gyakorlatban az is jelezte a betartása esetén is a korlátait, hogy maguk a harcok orosz részről is elismerten folytatódnak: szerdára virradóra Zaporizzsjában ért találat egy, az orosz fél szerint drónokat gyártó üzemet.
Trumpot dicséri az orosz sajtó
A korlátozott tűzszünetbe való formális beleegyezés Putyin részéről arra volt tehát alkalmas, hogy megőrizze Trump jóindulatát, miközben maga a javaslat a korlátozott tűzszünettel kérdés, mennyit ér. Vagy azért, mert nincs, aki érdemben ellenőrizze, vagy azért, mert ha be is tartják, kevés hatással van arra, aminek nevében minden előzetes feltétel, Ukrajnának biztosítandó garancia ígérete nélkül életbe akarták léptetni: a vérontás megállítására.
Putyinnak kedvező helyzetet teremtett Trump lépése, az orosz állami sajtó üdvözölte is az amerikai kezdeményezést. A Ria Novosztyin például azzal a címmel jelent meg véleménycikk, hogy „Megegyeztek: Oroszország és az USA együtt bombázhatják az európai »békefenntartókat«”. Az írás kitér arra, hogy az európaiak láthatóan háborút akarnak, de mégsem mindenki, kiemelték Szijjártó Péter nyilatkozatát, úgy idézve a cikkben a magyar külügyi és külgazdasági minisztert, hogy „ma az amerikai és az orosz elnök újabb nagy lépést tettek a béke felé, és reméljük, hogy Brüsszel nem tudja megzavarni a békemegállapodást”. Az Izvesztyija azt emelte ki, hogy az amerikai és az orosz elnök közösen keresik a rendezés lehetőségét.
Jellemző, hogy Trump nem orrolt meg az orosz elnökre, amiért lényegében lesöpörte az asztalról a feltétel nélküli tűzszünetet, és nagyon is komoly feltételeket szabott, amelyek nélkül csak a fenti, korlátozott és a jelek szerint órákon belül egyébként is megsértett megállapodásig jutottak. Az amerikai elnök ennek ellenére konstruktív megbeszélésekről, béke felé tett előrelépésről beszél, miközben az elmúlt hónapban inkább az orosz érdekek hatékonyabb érvényesítésének lehetőségét teremtette meg. Ehhez képest emlékezetes, milyen veszekedésbe ment bele Trump a kamerák előtt a Fehér Házban Zelenszkijjel, pedig ott az ukrán elnök még csak nem is vitázott arról az ukrajnai ritkaföldfémekről szóló megállapodásról, aminek aláírásáért eredetileg jött volna – de még az is kútba esett akkor.
A Kreml elégedettsége így érthető, elvégre egyelőre Putyinnak semmilyen engedményt nem kellett tennie az általa három éve elindított – a Krím elfoglalásával és a kelet-ukrajnai szeparatisták orosz támogatásával együtt valójában 2014 óta zajló – háború lezárása érdekében. Követelései nem változtak, lényegében Ukrajna katonai kapitulációját írja elő, az ország NATO-csatlakozásának kizárását, az elfoglalt területek orosz fennhatóságának elismerését, megtoldva Zaporizzsja és Herszon megyék el sem foglalt részeivel, és olyan választásokkal, amelyek révén reményei szerint a meg nem szállt Ukrajna is orosz érdekszférában maradna.
De ezek a végleges béke feltételei lennének Putyin részéről, ebben nyilván semmilyen egyetértés nincs jelenleg, de ettől függetlenül nem lenne feltétlenül reménytelen legalább a teljes, 30 napos tűzszünet – amelyet Ukrajna tehát elfogadott, de Putyin visszautasított, és csupán az energiaellátásra és az infrastruktúrára vonatkozó részlegessel állt elő.
A tartósabb tűzszünethez, és még mindig nem a végleges békemegállapodáshoz, olyan feltételeket szabna, amelyek Ukrajnát magára hagynák vele szemben.
Megtiltaná Ukrajnának a mozgósítást, a katonák újabb kiképzését, és elzárná az utat az összes nyugati katonai támogatástól.
A Kreml azért konstruktívnak mutatkozott a tengeri tűzszünet tekintetében, amiről szintén további tárgyalásokat akart, és 175 fős fogolycserébe is belement.
Putyin lenullázná az ukrán védelmet Trump kezével
Nem véletlenül kommentálta a korlátozott tűzszünetről szóló megállapodás után a helyzetet a volt ukrán külügyminiszter úgy, hogy abban három helyzet lehetséges: a szerinte legpesszimistább forgatókönyv alapján „Ukrajna eltűnik a térképről”; a közepes szerint lesz valamennyi béke a frontvonalon, közben az ukrán védelmi erők helyzete gyengül, és Putyin készülhet arra, hogy „befejezze azt, amit elkezdett”; a bizakodóbb szerint pedig lesz tűzszünet a frontvonalon, Ukrajna nem ismeri el az őt ért területi veszteségeket és lehetőséget kap arra, hogy tovább erősítse katonai képességeit, hogy ellenállhasson az újabb orosz támadásnak.
A Dmitro Kuleba által leírt forgatókönyvek esélyei azon múlnak, milyen támogatásra számíthat Ukrajna, ki tud-e kényszeríteni a Nyugat – jelen esetben az Egyesült Államok nélkül – olyan feltételeket, amelyek közben nem szolgáltatják ki az országot Oroszországnak.
Jól átható, hogy a cél Ukrajna védelmének kikapcsolása, amely után Kijevnek érdemi beleszólása már nem lenne abba, hogy milyen legyen a végleges béke – de nem lenne abba beleszólása érdemben Amerikának és az EU-nak sem. Azaz azt, hogy milyen Ukrajna lenne határos például Magyarországgal, valójában Oroszország szabná meg.
Európa nem bízik annyira Moszkvában, mint Trump
Az EU vezető államainak és a NATO európai tagjainak, élükön az Egyesült Királysággal láthatóan nem felelnek meg ezek a kilátások, és továbbra is fenntartják Ukrajna támogatását. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz távozó német kancellár egy közös sajtótájékoztatón reagált a limitált tűzszünetre.
Scholz szerint ez jó kezdet, „de nem lehetséges megállapodás Ukrajna nélkül”. A következő lépésnek szerinte a teljes körű fegyverszünetnek kell lennie, „amilyen gyorsan csak lehet”. Macron hozzátette, az első naptól békét akarnak, de ez Ukrajna nélkül nem megy. A német kormány hárommilliárd eurót különített el Ukrajna katonai támogatására, miután a parlament hozzájárult ahhoz, hogy Németország akár több százmilliárd euró hitelt vegyen fel.
Trump – akinek a Kreml érezhetően hízeleg, elismeréssel adózva az amerikai elnök béke érdekében tett erőfeszítéseinek – olyan feltételeket teremtene, amelyekben saját érdekei sem látszanak, Európáé és Ukrajnáé végképp nem, az orosz vezetésé viszont annál inkább.
Putyin meghagyta Trumpot abban a hitben, hogy a tűzszüneti kezdeményezése jó, így nem is mondott rá nemet, de annyira átszabta, hogy lényegében semmi köze ahhoz, amit az amerikai elnök eredetileg megcélzott.
„Az orosz elnök láthatóan időhúzásra játszik, ahogyan ez a hidegháború alatt a szovjetek részéről is gyakori próbálkozás volt”
– idézte a Politico Matthew Shoemakert, az amerikai titkosszolgálatok korábbi munkatársát, biztonságpolitikai szakértőt. „Trump azt kockáztatja, hogy beleesik ebbe a történelmi csapdába, és ezzel Putyin erősíti katonai és politikai pozícióit, miközben az Egyesült Államok erodálja saját hitelességét és a szövetségeseivel fenntartott egységét.””
Címlap fotó: Telex
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Nagy István 