Azok, akik valóban figyelemzavarosak, egész életükben küzdenek ezzel, mivel az agyuk „másképp van huzalozva”
szerkeszto 
„– Addig lustálkodsz reggel, hogy mindenhonnan elkésel.
– Bocs, szerintem ADHD-s vagyok.
– Folyton elhagyod a kulcsod.
– Igen, mert szerintem ADHD-s vagyok.
– Azt mondta, azért csalt meg, mert lehet, hogy ADHD-s.
Ez néhány olyan, nem szó szerinti beszélgetés, aminek az elmúlt egy évben fültanúja voltam. Az ADHD minden esetben kifogásként szerepelt, egyik személynek sem volt ilyen diagnózisa, mégis ezzel magyarázták tetteiket. Amikor sokadik alkalommal hallottam hasonló kifogást – vagy felnőtteket apró szétszórtságok alapján elgondolkodni, hogy vajon figyelemzavarosak-e –, gyanússá kezdett válni, hogy trendszerű jelenséggel állunk szemben.
Hogy az elméletemre bizonyítékot találjak, korunk legreprezentatívabb platformjához, a TikTokhoz fordultam, ahol szép számmal akadtak olyan videók, amelyek épp ezt a jelenséget parodizálják.
A jelenség nem új, külföldön különösen nem, ott sokkal hamarabb került be a köztudatba és vált elfogadottá az ADHD, mint Magyarországon. Míg az Egyesült Államok egyetemein már 2011-ben különböző kedvezmények jártak az ADHD-s tanulóknak, ami miatt sokan hazudták magukat annak (erről bővebben később), addig a 444-en 2018-ban még azt magyaráztuk egy cikkben, hogy mi is ez a betegség, ami nem is betegség, hanem zavar.
Ezt írtuk: az ADHD az Attention Deficit Hyperactivity Disorder, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar rövidítése. Olyan veleszületett idegrendszeri rendellenesség, ami nagyon nagy eséllyel öröklődik szülőről gyerekre, de környezeti hatások is kiválthatják, például ha valakinek az édesanyja magzati korban passzívan vagy aktívan dohányzott.
A zavar legszembetűnőbb eleme a hiperaktivitás. Az ADHD-sok nehezen tudnak lenyugodni, folyton zsezsegnek. A másik a figyelemhiány, ami nem azt jelenti, hogy valaki semmire sem tud odafigyelni, hanem azt, hogy a figyelmét nem képes arra irányítani, amire akarja. Tévhit, hogy az ADHD-sok felületesek, mert ugyanolyan jellemző lehet rájuk a teljes érdektelenség és a hiperfókusz is, amikor órákon át nem tudnak elszakadni egy feladattól. Általánosságban elmondható, hogy az ADHD-s ember gyakran
- nem fejezi be a munkáját, a házimunkáját,
- néz el pontos részleteket,
- nehezére esik odafigyelni a másikra,
- kényszermozgásai vannak,
- sokat beszél,
- képtelen rendet tartani, a tárgyait elveszíti,
- figyelmét a külső ingerek könnyen elvonják,
- nincs időérzéke, halogat,
- nincs munkamemóriája.
Rohamosan nőtt az ADHD-sok száma
Oczella Péter, a MIND Brain-Gut Center és az Insight Medical pszichiátere a 444-nek azt mondta, az autizmussal és az ADHD-val diagnosztizáltak száma folyamatosan nő, és nemcsak itthon, hanem Nyugaton is. Ám ez a tévhitekkel ellentétben nem a közösségi média vagy – egyes vadabb elméletek szerint – a védőoltások eredménye.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
