szerkeszto 
„Az Európai Bizottság kísérlete a csekkfüzet-diplomáciával kudarcot vallott, B terv pedig nincs – világított rá Révész Béla Ákos. A Makronóm Intézet elemzője szerint Donald Trump 20 százalékos tarifái katasztrofális hatással lesznek az európai kereskedelemre, az Európai Unió bosszúvámjai pedig katasztrófához vezetnének. A szakértő szerint fél évvel ezelőtt még abszurdnak tűnhetett, ami tegnap óta valóság: Kína jelentheti a kiutat az európai gazdaság számára.
Révész Béla Ákos szerint az Európai Bizottság egyetlen stratégiája a vámháború elkerülésére egy csődöt mondott terv volt, a „csekkfüzet-diplomácia”.
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy az egyben le akarta másolni elődje, Jean-Claude Juncker 2018-as trükkjét, amikor Trump első ciklusában hangoztatott hasonló vámfenyegetéseit egyetlen nap alatt visszavonatta a Fehér Házzal azzal, hogy megígérte: az Európai Unió az addigiaknál sokkal nagyobb tételben fog szójababot és cseppfolyósított földgázt vásárolni az Egyesült Államoktól” – világított rá a Makronóm Intézet elemzője.
Hasonlóra készült Ursula von der Leyen is. A terv szerint az EU elfogadja Trump javaslatát, és az eddigieknél sokkal több LNG-t vásárol a jövőben, mint eddig – cserébe Trump nem vet ki extra vámokat, a kereskedelem pedig a megszokott mederben zajlik tovább.
Az Európai Bizottság kísérlete a csekkfüzet-diplomáciával kudarcot vallott, B terv pedig nincs
– fogalmazott Révész Béla Ákos. A szakértő szerint Trump áprilisban bejelentett 20 százalékos tarifái rendkívül kedvezőtlen hatással lesznek Európára, miközben Brüsszelnek erre sem válasza, sem hatékony stratégiája nincs.
Tárgyalások nélkül lehetetlen volt a megoldás
A szakértő hangsúlyozza: az EU úgy jutott el a vámháborúig, hogy valódi tárgyalásokra nem is került sor. Bár Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos kétszer is az Egyesült Államokba utazott, ezek a találkozók aligha nevezhetők eredményesnek – április 2-án például életbe léptek a 25 százalékos, európai autókra kivetendő vámok.
Az Európai Unió úgy jutott el a vámháborúig, hogy a kereskedelemért leginkább felelős személyek, élükön Ursula von der Leyennel, gyakorlatilag a megbeszélések elején elakadtak, és semmit nem is tettek annak érdekében, hogy eredményt érjenek el
– fogalmazott az elemző, aki szerint a „valódi problémát maga Trump okozta, aki egyáltalán nem hajlandó kommunikálni az Európai Unió Brüsszel által megtestesített, centralizált célokat valló hatalomgyakorlóival”. Ehelyett a tagállamok vezetőivel külön-külön tárgyal.
Trump háttal áll Brüsszelnek
Az amerikai elnök számtalan jelét adta annak, hogy a multilaterális kapcsolatok helyett a kétoldalú viszonyokat részesíti előnyben. Miközben Németország, Franciaország, Olaszország és Magyarország vezetőivel külön egyeztetett, von der Leyen már arról is letett, hogy telefonon beszéljen vele.
Trump a hátát mutatja Brüsszelnek
– mutatott rá az elemző, kiemelve, hogy az USA külügyminisztere ugyan „remek hangulatú beszélgetést folytat Szijjártó Péterrel”, de az Európai Parlament elnökének meghívására nem is válaszol. Ez azt is jelezheti, hogy a nemzetállamok jelentősége erősödik.
Révész szerint az Európai Bizottság hibázott, amikor nem reagált azonnal az amerikai jelzésekre:
Amit a Fehér Ház üzent a kölcsönös vámokról, az nem kérés volt. Az Európai Bizottságnak azonnal vámcsökkentést kellett volna végrehajtani az amerikai termékekkel, elsősorban a járművekkel kapcsolatban.
Ehelyett az EU továbbra is ideológiai alapon közelített a kérdéshez.” Az új vámokra érkező nemzetközi és hazai reakciókat percről percre követjük, az újdonságokat ide kattintva tudja követni.
Három út, de csak egy józan választás
Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben három lehetséges forgatókönyv létezik:
- Az európai gyártók vagy áttelepítik termelésüket az Egyesült Államokba a vámok elkerülése érdekében,
- vagy az EU vámcsökkentést hajt végre az amerikai termékekkel kapcsolatban,
- vagy a harmadik út jöhet – a bosszúvámok bevezetése –, ami valójában nem megoldás, hanem a helyzet további eszkalációja.
„A legnagyobb hiba, amit most Brüsszel elkövethet, a bosszúvámok bevezetése lesz. Márpedig arra készül” – figyelmeztet a szakértő. Von der Leyen már jelezte, hogy az EU kész válaszcsapásokat mérni, ami csak mélyítené a kereskedelmi konfliktust.
Révész úgy véli, ez az út katasztrofális lenne:
„Brüsszel tehát háborúba viszi Európát az Egyesült Államok ellen.”
Ha ezt választja, akkor viszont gyökeresen meg kell változtatnia Kínával kapcsolatos stratégiáját is, hiszen a Pekinggel kialakult kereskedelmi háborút maga az EU indította el az elektromos járművekre kivetett extra vámokkal.
Kína lehet a megoldás kulcsa
Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben paradox módon Kína jelentheti a kiutat az európai gazdaság számára. A Trump által bejelentett 34 százalékos kínai vámok miatt az ázsiai ország más piacokat fog keresni termékei számára – elsősorban Európát.
Az egyetlen logikus lépés az lenne az Európai Bizottságtól, ha mihamarabb átértékelné a viszonyát Pekinggel, és kiterjedt kereskedelmi, befektetési és gazdasági megállapodásokat kötne vele
– javasolja a szakértő. Ez különösen fontos, mivel az európai áruk az amerikai piac részleges kiesésével ugyanúgy felhalmozódnak majd, mint a kínaiak.
Révész Béla Ákos elemzését azzal zárja, hogy „fél évvel ezelőtt még a legabszurdabb megállapodásnak tűnhetett az, ami tegnap óta valóság: az Európai Unió kereskedelmét Kína mentheti meg – ahogyan annak külgazdaságában is központi szerepet kell játszania az EU-nak. Amennyiben Brüsszel ezzel ellentétesen cselekszik, az európai gazdaság sírgödrét mélyíti tovább.””
Címlap fotó: Hszi Csin-ping kínai elnök 2024. május 31-én Pekingben, Kínában. Fotó: Tingshu Wang / Pool / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
