
Fotó: Facebook/TIVIZIG
„Jelenleg a Szordasi út mellett duzzasztják meg a Tócót, hogy elárassza a környező területet, ezzel biztosítva, hogy a talaj magába szívja a vizet.
Ökológiai céllal legelőterületeket árasztanak el a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) szakemberi a Tócó mentén Debrecenben ebben a hónapban.
Az önkormányzattal egyeztetve a TIVIZIG lezárja a Szordasi út mellett található műtárgyat a Tócón, aminek köszönhetően a mederben a víz visszaduzzad, majd szétterül a legelőn. A következő egy-két hétben így a víznek lehetősége lesz arra, hogy a talajba beszivárogjon. Aradi Csaba ökológus a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában ennek a hatásairól, jelentőségéről beszélt.
A szakember úgy fogalmazott, a Civaquának köszönhetően a víz megtalálta a helyét, megkereste azt a medret, ami a Tócó eredeti medre volt.
– A szabályozásoknál kiegyenesítették, de most a kacskaringós mederbe visszakerült a víz. Ezeket a vízfolyásokat régen rétek, mocsárrétek vették körül, a rét az alföldi embernek időszakosan vízzel borított területet jelentett – magyarázta a szakember.
Az elárasztott területeken a víz szépen átitatta a talajt.
– A legjobb víztároló a talaj. A vizekre, amelyek lehullanak, vagy az áradással kifutnak megfelelő helyre, ahol tovább töltődhetnek a talajok, óriási szükség van. A talajvédelem feladata, hogy ezt a víztartó tulajdonságát a talajainknak őrizze meg – fogalmazott Aradi Csaba.
Elmondta, bár ez az árasztás most csak próba, de tudják, hogy valamikor ott volt a víz, ahová most is vezetik. Felhívta a figyelmet, hogy a Tócónak még több szakasza árasztható, a szakember reméli, hogy jövőre még több helyen tudják időlegesen megtölteni vízzel a területeket.
– Van egy gyönyörű szakasza a Tócónak, egy széles mocsárrét kíséri a medrét nagyjából a Mély-völgytől Józsa határáig. Ha ezt árasztani tudjuk, akkor mellette egy tanösvényen meg tudunk mutatni az érdeklődőknek egy fantasztikus, hangulatos és csodálatosan szép, változatos világot.
Mivel a réteknek a létformájukhoz hozzátartozik, hogy időnként víz alá kerülnek, ezek az árasztások sokkal növelik az életképességüket.
– Az ott megbúvó, lappangó élet sokszínűségében teljesedik ki, ha megfelelő mennyiségű vizet kap. Erre sokan gondoltak a Hortobágy esetében is. A 30-as években Debrecen polgármestere is javasolta, hogy a Hortobágy folyó vizét engedjék ki a legelőterületekre, hogy gazdagabb fűhozammal nagyobb eltartóképessége legyen ezeknek a területeknek – emlékeztetett Aradi Csaba.
Hozzátette, a 70-es, 80-as évek térségi talajjavításai nagyon sok kárt okoztak ezeknek a kis víztartó területeknek. Néhány száz négyzetkilométernyi víz által szabályozott környezeti rendszer tűnt el a vízrendezések, folyószabályozások következtében. Számos párologtatófelület veszett el, ami már klimatikus hatást gyakorolt.
– A kisebb táblák között összegyűlt a csapadékvíz, s szépen szétszivárgott a talajba, ám a talajt kiegyenesítették, a lefolyó vizeket elvezették. Emiatt új szemléletre van szükség, s szerencsére a vízügy éppen ennek a megvalósításán dolgozik az ország különböző részein – magyarázta az ökológus.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: „
Eredeti írás: dehir.hu