
„A vörös bolygó terraformálásának legújabb ötletei a légkör módosításával vagy aszteroidák bombázásával kapcsolatosak, ám a tényleges megoldás egyelőre még nem született meg.
Amikor arról van szó, hogy milyen idegen bolygókon terjeszkedhet tovább az emberiség, a Mars általában az elsődleges célpont. A Vénusz légkörében is tanyát üthetnénk, és felhővárosokat létesíthetnénk, ha nem zavarna a tömény kénsavcsapadék és a lehetőség, hogy egy malőr esetén a felszínen a biztos halál vár minket. A terjeszkedés terén tehát több opciónk van, és mindegyiknek megvannak a maga nem éppen egyszerű kihívásai.
A Mars esetében probléma a mérgező talaj és a fizikailag pusztító por, nem utolsósorban a hideg, a ritka légkör, illetve az erős felszíni sugárzás. Ez utóbbi megoldására már született egy ötlet, a porra viszont még nem. Ezekkel szemben ugyanakkor ott van az erős és világos benyomás, hogy a Mars egyszer már élhető hely volt, így ha a bolygó lakhatóvá alakításával vagyis terraformálással próbálkozunk, nem kell a nulláról kezdenünk a dolgot.
A teendőkre több tudós is megpróbált jó megfejtést kínálni az 56. Nemzetközi Hold- és Bolygótudományi Konferencián, amit a texasi Woodlandsben rendeztek márciusban. A felvetések jellemzője, hogy évezredes vagy több évszázados menetrend helyett sokkal gyorsabb tempóban vágnának a vörös bolygó átalakításába.
Ha a Földön sikerült, máshol is menni fog
A Mars esetében a terraformálás három összefüggő feladatra bontható – ha előrelépést érünk el az egyikben, azzal a többi kérdésben is közelebb kerülünk az optimális állapothoz:
- a légkör felmelegítése,
- a légkör sűrűségének emelése,
- a sarki jég felolvasztása.
A Curiosity Mars-járó tudományos csapatának egykori tagja, Edwin S. Kite és csapata szerint a leghatékonyabb megoldás kifejezetten erre a célra előállított aeroszolokkal felmelegíteni a bolygó légkörét. Az MIT és a NASA munkatársait is tartalmazó csapat a meglévő földi WFT-légkörmodellt módosítva, a Marson feltörő metánt vizsgáló kutatás adatait felhasználva épített egy marsi légköri keringési modellt. Ezen vizsgálták, hogy milyen változásokhoz vezetne, ha grafén- és alumíniumrészecskékből álló aeroszolt juttatunk ki a vörös bolygón.
Megállapították, hogy légköri porral keringve a részecskék egy éven belül beborítanák a Marsot. A felső légkört sűrűbbé tevő aeroszol a beérkező fényt elnyelve és közép infravörös-tartományban szétszórva melegítene. A számítások szerint ez 10 év alatt 35 kelvinnel emelné a marsi átlaghőmérsékletet, ami a sarki jég és szárazjég olvadásával járna.
Ez a légkörbe kerülő pára és szén-dioxid által tovább fokozná a melegedést. Lényeges továbbá, hogy az aeroszolt nem máshonnan kellene a helyszínre kamionozni, hanem a Marson elérhető nyersanyagot használhatnánk az előállításához.
A folyamat elméletben 300 millibar légnyomást eredményezne a felszínen, vagyis a Földön a tengerszinten jellemző nyomás harmadát. Ez azt jelenti, hogy az embereknek a felszíni tartózkodáshoz elegendő lenne egy oxigénmaszk és jól szigetelő, meleg ruházat.
Inkább bombázzuk le aszteroidákkal
Ezen a ponton ragadja meg a történetet Leszek Czechowski, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa, aki szerint az a gond, hogy jelenleg csak űrruhában lehet megmaradni a bolygó felszínén, az alacsony nyomás miatt ugyanis felforr az emberi testben található víz. Legalább a földi nyomás tizede kell ahhoz, hogy ez ne következzen be, de az átlagos marsi légnyomás a földi százada a kifejezetten mélyen fekvő Hellas Planitián.
A Mars mágneses mezejének gyengesége az egyik ok, ami miatt a bolygó légköre az évmilliók alatt elpárolgott az űrbe. Ezt valahonnan pótolni kell dr. Czechowski szerint, amihez leginkább a Kuiper-övben érdemes kutakodnunk. A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján túl húzódó, kisbolygókat és aszteroidákat tartalmazó terület. Száz kilométeresnél nagyobb itteni égitestekből már most is több mint százezret ismerünk.
Czechowski a Mars és Jupiter között húzódó fő aszteroidaövet is figyelembe vette, illetve a Naprendszert körülvevő Oort-felhőt. A belső aszteroidaöv első pillantásra azért ideális, mert a Mars szomszédságában húzódik, az itteni aszteroidák azonban nem bírnak annyi vízzel és nitrogénnal, amennyi egy földihez hasonló légkörhöz kellene. Az Oort-felhő ezzel szemben jeges égitestek milliárdjait tartalmazza, de nem csak óriási, messze is van. Egy itteni égitestet 15 ezer évig tartana a Marsig vontatni.
A lengyel szakember megoldása: a Kuiper-övből pár évtized alatt a vörös bolygóhoz lehetne juttatni egy köves-jeges égitestet, ami becsapódva elég anyagot juttatna a felszínre, és szükséges energiát szabadítana fel, hogy megugorjuk a fizikai elviselhetőség határát. Czechowski felvetésének gyenge pontja, hogy a laza szerkezetű, jeges aszteroidákkal nem lehet gravitációs manővereket végezni, mert könnyen széthullanak. Tehát olyan hajtóművet kell építenünk, ami önmagában elegendő tolóerőt biztosít a feladathoz. Ilyenünk egyelőre nincs, de mellette szól, hogy mindenképpen szükségünk lesz rá például ahhoz, hogy a Földet veszélyes aszteroidáktól megvédjük. (Science Alert, Universe Today)”
Címlap fotó: NASA
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.