szerkeszto 
„Walt Disney több évtizedre kiterjedő munkássága során az egész világ kultúráját formálta, és aligha tudunk már elképzelni egy olyan valóságot, amelyben nincsenek rajzfilmek. Pontosan erre világít rá az RTL streamingfelületén nemrég megjelent dokusorozat, a Hogyan építette fel a Disney Amerikát?
A Disney-mesék szinte mindegyikünk felcseperedésében igen nagy szerepet játszottak, és rajtuk keresztül érezhettük át, mit jelent az összetartozás, a szeretet, vagy ismerkedhettünk meg olyan kötelékekkel, amelyek a családi vagy a baráti viszonyokra jellemzők. Bár produkcióikban nem feltétlenül emberek szerepelnek, ahogy arról Don Hahn, Az oroszlánkirály és A szépség és a szörnyeteg Golden Globe-díjas producere beszámolt korábban az Indexnek: egy animációs film akkor is emberi történet, ha oroszlánok vannak benne.
A The Walt Disney Company az évek során a világ egyik legbefolyásosabb vállalatává nőtte ki magát, ami az alkotásai által tudta formálni a filmipart és a közízlést. Ehhez hozzájárultak újító technológiáik, amelyekkel előttük senki más nem kísérletezett. A siker középpontjában pedig nem más állt, mint a Disney testvérek, azaz a kreatív irányt erősítő Walt Disney és a főleg pénzügyekben otthonosan mozgó Roy O. Disney, akinek segítségével valódi birodalmat építhettek fel.
A vállalat feltörésével és a testvérek eredményes közös munkájának bemutatásával foglalkozik az RTL stremingfelületén megjelent Hogyan építette fel a Disney Amerikát? című hatrészes dokusorozat is, amelyből némi ízelítőt kaphatunk Disney zsenialitásából. Bár az merőben másfajta megközelítés, hogy ugyan dokusorozatról van szó, a szériában nemcsak régi felvételek jelennek meg Walt Disney-ről és Roy O. Disney-ről, hanem színészek is eljátsszák őket, rekreálva olyan jelentősebb előrelépéseket a cég életében, amelyek kvázi biztos utat jelentettek a sikerhez.
Hozzá kell tenni, hogy pont ez adja az alkotás egyik gyenge pontját, mivel Walt Disney-t néhol negatív színben tüntetik fel, mint aki az animátorokra hagyatkozva alkotott, és tőlük várta el, hogy új karakterekkel álljanak elő, illetve olyan történeteket találjanak ki, amelyekből kasszasiker lehet. Holott tudjuk, hogy a perfekcionista Disney a minőség megszállottjaként az ő nevével fémjelzett alkotások munkálatait nemcsak saját szemével kísérte végig, hanem ő volt az agytröszt is, akit az sem riasztott vissza, ha épp kerítést kellett festenie az épp nyitás előtt álló Disneylandben.
Sőt, a sorozat egyes pontjainál kifejezetten azt érzi a néző, mintha Walt mindenkit idiótának tartana saját magán kívül.
Míg más képsorokban már inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy mindig is Walt Disney volt a cég kreatív supervisora, akit ha alkotásról volt szó, nem érdekeltek az anyagiak, így testvére feladata volt, hogy kitalálja, mi jelenthet számukra pénzügyi támaszt. A produkció cselekménye ráadásul néhol követhetetlen, mivel viszonylag sokat ugrál az időben, így a történelmi szálakat a nézőnek kell gondolatban egymáshoz kötnie, hogy az eseményekkel időrendben tudjon haladni. Mindezek ellenére a sorozat sok olyan részletre tér ki mind az animációsfilm-gyártás, mind a Disney-birodalom kiépülése kapcsán, amelyek odaszegezik az ember tekintetét a képernyőre, és amelyekből valóban választ kaphatunk arra a kérdésre, Walt Disney hogyan építette fel Amerikát. Minden egy bohókás egérrel, Mickey-vel kezdődött, de ne szaladjunk ennyire előre.
Oswald helyezte fel a térképre
A The Walt Disney Company-t még 1923. október 16-án alapította Walt Disney és Roy O. Disney, ám éveket kellett várniuk arra, hogy a cég egyáltalán befusson. A húszas évek végén az Egyesült Államok lakosságának 70 százaléka járt hetente moziba, ám akkoriban ez még egy egész délutános elfoglaltságot jelentett. A fő film mellett rendszerint levetítettek egy hirdetést, a híradót és egy rajzfilmet, amelyek abban az időben hat-hét percesek voltak és némák. Eldobható újdonságként tekintettek rájuk, amikkel csak kitöltötték a rendelkezésre álló időt, és amikben a karaktereknek nem volt személyiségük. Ekkoriban New York volt az olcsó rajzfilmek gyártási központja, ám Walt Disney mégis Hollywoodba költözött, mivel többet képzelt el az animáció számára.
40 dollárral a zsebében, egy bőrönddel és egy csak oda szóló jeggyel indult útnak. Nem sok vesztenivalója volt, mivel vállalata egyáltalán nem volt gyümölcsöző, az irodájában aludt, és a vasútállomáson fürdött. Hollywoodban viszont rákacsintott a szerencse, amiben nagy szerepe volt Charles Mintz producernek, akinek eladta a vonaton dolgozó Oswald, a szerencsés nyúl történetét – összesen 26 kisfilmre szerződtek, egyenként 2250 dollárért.
1927. szeptember 5-én debütált a karakter, akinek már volt identitása, így a rajzfilmek esetében megkezdődött a karakterközpontú megközelítés hajnala. Oswaldból igazi rajzfilmsztár lett, így biztos megélhetést nyújtott a Disney testvéreknek. Walt ugyanakkor drágábban szeretett volna dolgozni, mire Mintz választás elé állította: megszabadul a stúdiójától és alkalmazottként dolgozik neki, azaz a nyulat választja – ami akkor már a Universal Pictures tulajdona volt – vagy lemond róla. Végül az utóbbi forgatókönyv valósult meg, ami mögött szimplán az rejlett, hogy meg szerette volna mutatni: nem „egyslágeres” művész. Walt egyébként gyakran mondogatta, hogy mindenkinek össze kell zuhannia, hogy tanulni tudjon, építkezhessen, majd továbbléphessen. Az újratervezés és a hibákból való okulás az ő életét pedig különösképp végigkísérték. Ennek a folyamatnak a szüleményeként jöhetett életre Mickey egér, akit Ub Iwerks három érmét használva rajzolt le először.”
Címlap fotó: Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
