A most észlelt földrengések kanyarban sincsenek Heves vármegye legnagyobbjához képest
Kós Zoltán 
A földrengésekben nem ritkán házak is megsérülnek Forrás: Bencsik Ádám
„Rengések
A hétvégén Magyarország déli részén földrengések okoztak riadalmat az alföldi térségben. Több hullámban érkezett a robajjal is járó földmozgás, melynek utórengéseit még hétfő hajnalban is érezhették az országrészben lakók.
Hétfő reggel 8:45-kor egy 2,9-es, majd 9:14-kor egy 2,5-es utórengés keletkezett Csongrád környékén, kb. 14 km mélységben. A lakosság több helyről is jelezte, hogy mindkét rengést érezte. A Pálmonostorán és Tiszaalpáron is érezhető jelenségek hátterében egy olyan földtani jelenség áll, mely miatt valószínűleg többször is hallhatunk a mostanihoz hasonló esetről a közeljövőben.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook bejegyzéséből az derül ki, hogy hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.
A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest.
Mint írják, az intézet szakemberei már megkezdték az utórengések megfigyelését, és a következő napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezés is készül majd. Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó. A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, azaz ha a két lábunkkal a törés vonal egyik és másik oldalán található lemezre állunk, a bal kezünknél lévő lemez mozog az irányunkba.
Vármegyénkben is volt több földrengés, nem is olyan régen
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a 2024-ben összesen 1611 földmozgást regisztrált a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma hazánkban, illetve környékén. Ezek közül 327 földrengés, 1334 pedig robbantás volt, ezeken kívül ground truth minősítést 147 esemény kapott, ezek is bányászati tevékenységhez kapcsolódnak. Az összefoglaló szerint a lakosság mindössze hét földrengést érzékelt, ezek közül három volt olyan, ami az ország területén pattant ki. Az országban egy olyan sem akadt tavaly, mint a száz évvel ezelőtti egri földrengés.
Pont 100 éve volt a vármegye legnagyobbja
Az 1925-ös egri földrengés a reggeli órákban rázta meg Eger városát és környékét. A rengés epicentruma Ostoros község közelében volt, és a rengés erőssége Egerben elérte a Richter-skála szerinti 5-ös fokozatot, míg az epicentrumának környékén a 8-as erősséget is meghaladta. A földrengés jelentős károkat okozott, különösen Ostoroson, ahol több ház lakhatatlanná vált, és Egerben is sok épület megrongálódott.
Nem csillapodik a földrengések sora Csongrád térségében: július 7-én reggel két kisebb rengést is regisztráltak a szakemberek.„
Eredeti írás: heol.hu
About the Author
