Elnök Úr!
Nagyon sokat hallunk a korrupcióról, főként a politika terén. Miért alakult ez ki az elmúlt évtizedekben?
A kapitalizmusban meg lehet fékezni a korrupciót? Mi kell hozzá?
Részlet a Balszemmel heti rovat, „Eladó az egész világ!” című írásból:
Eladó az egész világ! – énekli Vikidál Gyula a Faust című operában. Ne tessék megdöbbenni! Ezt hozta a kapitalizmus. Nem most, sok száz éve! Erről szólt a rendszerváltás is. Az igaz, hogy ezt senki sem mondta meg. Mi mondtuk, hogy ez lesz a vége, de nem hittek nekünk. Nem eszik olyan forrón a kását, nálunk más lesz a kapitalizmus, mondták sokan. Nem az lett! Úgyhogy eladó az egész világ! A tőke mindent a maga arculatára formál, a politikát és a politikusokat is. A politikai életet egy nagy piaccá teszi, ahol mindenki igyekszik a saját áruját eladni. A politikai piacon a profit nem azonnali készpénzben jelenik meg. A választók megveszik a politikai árut, parlamenti, sőt kormányzati pozíciókhoz juttatják az adott pártot, majd a párt a hatalomban olyan döntéseket hoz, ami a mögötte álló köröknek hasznot hoz, és ekkor már készpénzben is kifejezhető. A tőke pénzkereső foglalkozássá teszi a politikát. A képviselő célja már nem az emberek szolgálata, hanem annak a politikai árunak az eladása, amit rábíztak. Ettől függ a fizetése, a megélhetése, sőt politikai jövője is. A kapitalizmus a kezdet kezdetén a szabad versenyre épült. Mindenki hozza a saját portékáját és győzzön a jobbik! Aztán gyorsan érvényesült az erősebb kutya elve. Az erősebb kutya olyan szabályokat vezetett be, ami egy sor más termelőt kizárt a piacról. Nincs ez másként a politikai piacon sem. A piaci szabályokat, azaz a választási törvényeket a hatalmon lévők úgy alakítják, hogy az nekik kedvezzen. Ez nem a Fidesz sajátossága, az MSZP is ezt tette a hatalomban. Ha eladó az egész világ, ha minden áru, akkor meg lehet venni pártokat, politikusokat. Mindenkinek van ára, csak azt kell ügyesen belőni. A politikai élet hivatásossá vált szereplői a befolyásukat kínálják áruként. A tőkés körök pedig megveszik, hogy ezáltal számukra kedvező döntéseket érjenek el. Erről szól a korrupció. Korrupció, azaz a hatalmi befolyás készpénzre váltásra, minden rendszerben létezik, de a kapitalizmus teszi totálissá éppen azzal, hogy az egész világot piacnak tekinti, ahol minden eladó és megvehető. Ma a liberálisok azzal támadják a Fidesz-kormányt, hogy virágzik a korrupció. Az ilyen ügyek, ha vannak is, nehezen bizonyíthatóak. A rendszerváltás után még cipősdobozban adták át nagy stikában a korrupciós pénzeket, ma már ennek kifinomult módszerei vannak. Lehet vádolni a pályázati rendszert, mondván, hogy a pályázatot úgy írják ki, hogy az csak a barátoknak és üzletfeleknek kedvezzen. Csakhogy a pályázati rendszer nem magyar sajátosság, és nem 2010 óta alkalmazzák. Ezt az EU találta ki, szélesebb értelemben a kapitalizmus. Miért lehet korrupció? Nos, azért, mert teljesen hiányzik a társadalmi, a népi ellenőrzés. Ez sem Fidesz-specifikus, így van lassan negyven éve. A néppel semmit sem közölnek, és a népnek nincsenek eszközei sem az ellenőrzésre, de még az érdemi információ megszerzésére sem. A másik a kéz kezet mos rendszer. Azaz nem bántjuk a másikat, cserébe azért, hogy a másik se fog bántani bennünket. Ezt sem lehet bizonyítani, de erre utal az, hogy a különböző vizsgálóbizottságok vizsgálódásának általában nem sok eredménye van, vagy ha van, az csendesen elhal. Vannak bírósági ügyek, de az igazán nagynak vélt ügyek nem kerülnek oda. Ez az új világ megdöbbentett bennünket, mivel ez nem volt a szocializmusban. A szocializmusban a gyárak nem profitot akartak termelni, hanem használati értéket, ruhát, cipőt, élelmiszert, mozdonyt, gyógyszert. A lakásprogram célja nem a profit volt, hanem az, hogy az emberek lakást kapjanak.
A teljes tartalom A Szabadság hetilapban olvasható.
Kérem, segítsd Te is adományoddal munkánkat. https://1046.hu/tamogatas/
Továbbá segítheted munkánkat azzal, hogy tovább küldőd anyagjainkat, tetszikeled és fel iratkozol, ha még nem tetted meg.
