Kós Zoltán 
Szomorú jövőkép - Illusztráció sonline.hu
„Vége lehet annak az Európának, amit ismerünk: 45 fokos nyarak, -30 fokos telek és összeomló ökoszisztémák árnyékolják be a kontinens jövőjét. A tudósok már nem kérdőjelezik meg: az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlása, az AMOC drámai gyengülés előtt áll – vagy már el is kezdődött a visszafordíthatatlan folyamat. Ha a Föld hőelosztó rendszere leáll, Európa éghajlata szélsőségesen kettészakad. Az áramlás összeomlását ráadásul lassíthatnánk is.
Az AMOC, vagyis az Észak-atlanti-áramlat összeomlása valójában lassulási folyamatot jelent, azaz az áramlat gyengülne, de nem szűnne meg teljesen. Nem új keletű a probléma, ugyanis az elmúlt 800 ezer évben legalább négy alkalommal bekövetkezett már ezen áramlás összeomlása.
Fotó: Shutterstock
– A mostani helyzet veszélyességét az adja, hogy az emberi beavatkozás az éghajlati rendszerekbe az eddigieknél jóval gyorsabban okozza az áramlat lelassulását– mondta el Vránicsné Bődi Ildikó, nagyatádi földrajz tanár.
A Golf-áramlás a tengervíznél melegebb hőmérsékletű vizet szállít
Az AMOC az Atlanti-óceán északi medencéjének fő óceáni áramlata, amely Golf-áramlás néven a Mexikói-öbölből induló meleg áramlás. Ez azt jelenti, hogy a környező tengervíz hőmérsékleténél melegebb vizet szállít. A Floridai-szoroson áthaladva az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mentén halad tovább. Az északi szélesség 40°, és a nyugati hosszúság 30o koordinátáknál kétfelé ágazik, északi ága Európa északi része felé halad (Észak-atlanti-áramlat), a déli pedig Nyugat-Afrika felé visszakanyarodik, Kanári-áramlat néven.
– Az Észak-atlanti-áramlat jóval melegebbé teszi Nyugat-Európa éghajlatát, és különösen az észak-európai teleket, mint amilyenek nélküle lennének. Például januárban Norvégia tengerparti területei átlagban mintegy 30 °C-kal melegebbek, mint az azonos szélességi fokon fekvő észak-kanadai keleti partjainak területei.A Golf-áramlás mintegy 1,4 petawatt (1015 W) teljesítménnyel hőt szállít – ez több mint az egész világ energiatermelésének százszorosa)- magyarázta el a pedagógus, hogy miért is fontos számunkra az áramlás.
A Golf-áramlat nagyjából 100 km széles, mélysége 800 m és 1200 m között változik, mozgási sebessége a felszínen a legnagyobb, ahol a víz nagyjából 2,5 m/s sebességű. Az áramlat erősen befolyásolja azoknak a tengerpartoknak az éghajlatát, ahol elhalad. Így lehet Floridában télen is nagyon kellemes az idő 13 °C feletti átlaghőmérséklettel. Az Északi sarkkör közelében fekvő Izlandon a telek többnyire enyhébbek, Skócia és Skandinávia időjárása is melegebb, mint az a földrajzi fekvésükből következne. A norvég partokon csaknem egész télen fagymentesek a kikötők (mint például Narvik), lehetővé téve a tengeri kereskedelmet. Ugyan az éghajlati változások az USA keleti partvidékén és Európa északi, nyugati területein érvényesülnének elsősorban, de természetesen egész Európa éghajlatát befolyásolná, ha összeomlana az áramlás.
–Közép-Európába, így a Kárpát-medencébe is az Atlanti-óceán északi medencéjében Izland partjainál keletkező mérsékelt övezeti ciklonok szállítják a csapadékot, meleg és hideg frontokon keresztül. A gyengülő ciklon tevékenység hatására kevesebb csapadék jut át a hegységkereten (Alpok, Kárpátok) keresztül a Kárpát-medencébe, tehát Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak a nyári aszályok, a hosszú hőhullámok– fejtette ki Vránicsné Bődi Ildikó.
Fotó: Somogyi Hírlap
Ez azt jelenti, hogy hosszútávon hazánk éghajlata teljesen megváltozhat, a mediterrán éghajlat észak felé tolódhat, az Alföld egyes területein akár félsivatagi éghajlathoz hasonló éghajlat alakulhat ki, amely katasztrofális hatással járna a mezőgazdaságra. Ennek jeleit pedig már most is tapasztalhatjuk.
Globális felmelegedés a mindennapokban
A klímaváltozásnak számos oldalát megélhetjük napjainkban. Nemcsak a hőmérséklet emelkedésről van szó, hiszen a felmelegedés számlájára írható a szélsőséges időjárási jelenségek, mint a gyakori hőhullámok és aszályok, villámárvizek, valamint a tengerszint emelkedése is.
De az élővilágra is hatással van a klímaváltozás. – Egyes fajok északabbra vagy magasabb területekre vándorolnak a klímaváltozás miatt. A biológiai sokféleség csökkenése, a gyorsan változó éghajlati viszonyok miatt sok faj nem tud alkalmazkodni, és kipusztulhat. Ugyanakkor ránk, emberekre is egyértelműen hatással van a felmelegedés: ilyen a hőstressz, amikor is a hőhullámok miatt a szív- és érrendszeri, légzőszervi problémák kockázata nő. Sőt, növeli a fertőző betegségek terjedésének kockázatát– tette hozzá a pedagógus.
- A megváltozó csapadékeloszlás, az intenzívebb párolgás és a gleccserek olvadása pedig vízhiányhoz vezethet. Ezek a problémák újabb népesség mozgásokat, népvándorlást generálhatnak. „
Eredeti írás: sonline.hu – munkatárs
About the Author
