A betegségek elkerülhetők a sétával Fotó: Vegh Laszlo
„Aki lassabban tempóz, sajnos feltehetően közelebb áll a véghez. Betegséget jelezhet, hogyan és milyen gyorsan sétálunk.
A legújabb kutatások szerint minél gyorsabban sétál valaki, várhatóan annál tovább él, és elkerülheti a betegség. A séta egyszerűnek tűnik, de a testfunkciók együttműködésére van szükség hozzá: a csontok és az izmok mozgására, miközben a szív és a tüdő oxigént juttat a szervezetbe, az agy pedig mindezt koordinálja. Azonban ahogy öregszünk, ezek a rendszerek fokozatosan lassulnak. A lassabb séta tehát az öregedés jele lehet, mert a test általános működésének csökkenését jelezheti.
A betegségek és a séta
A kutatások szerint az idősebb emberek sétatempója fontos mutatója a várható élettartamnak. A Pittsburghi Egyetem elemzése több mint 34 000, 65 év feletti ember adatai alapján kimutatta, hogy a 75 éves, leglassabban járó férfiaknak csupán 19%-os esélyük volt arra, hogy megérjék a következő tíz évet, míg a leggyorsabbaknak akár 87 százalékban. 2009-es francia tanulmány szerint az egyébként egészséges, de lassan járó 65 év felettiek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint a gyorsabban járók. Sőt, a séta tempója már 45 éves korban előre jelezheti az öregedés ütemét.
A demenciát is előre vetítheti a mozgási sebesség
Súlyos betegséget vetíthet előre a mozgási sebességünk, mert a demencia egyik kezdeti jele is lehet, ha idős emberek lassabban kezdenek sétálni az addig megszokottnál, hívta fel a figyelmet erre a Házipatika. Az idősebb embereknél megfigyelt lassabb járási ütemet a kutatók összekötötték a szellemi leépülés miatt kialakult agyi változásokkal. Összesen 175 idős embert vizsgáltak meg 70 és 79 éves kor között, akik mindegyike kifogástalan egészségnek örvendett a kutatás kezdetekor. Több évig rendszeresen monitorozták a mentális és fizikai állapotukat, illetve MR-vizsgálatot is elvégeztek rajtuk. Emellett gyaloglási sebességüket is felmérték, és a lassabban gyalogló embereknél a jobb hippokampusz zsugorodását fedezték fel, ami elsősorban a memóriáért és a testtartás fenntartásáért felelős.

A somogyi szakértő a mozgásról és életkilátásokról
Logikusnak hangzik a kutatás eredménye, értékelte kérésünkre Vass Bence, kaposvári dietetikus és sportedző.
– Azt tudjuk, hogy a gyorsabb gyalogláshoz nagyobb izomtömeg kell, és az is ismert, hogy a nagyobb izomtömeg jobb életkilátásokkal kecsegtet – állapította meg. – Ebből feltételezhető, hogy minél magasabb az életkora valakinek, feltehetően annál kisebb az izomtömege, emiatt lassabban gyalogol, és ez rosszabb életkilátásokkal párosulhat.
Idős korban is rendkívül fontos a mozgás, sőt a legfrissebb eredmények alapján arra jöttek rá, hogy a kardio mozgásformák mellett jó hatása van az ellenállással szemben végzett erősítő gyakorlatoknak is. Tehát nemcsak gyalogolni és kerékpározni ajánlott az idősebbeknek, de lehet súlyzózni vagy saját testsúllyal végzett erősítést is végezni az izomzat fenntartása és ehhez kapcsolódóan az egészség megőrzése érdekében, tette hozzá.
Mérhető a sétatempó
A sétatempó méréséhez csak egy stopper (vagy applikáció), egy mérőszalag és egy segítő kell.
5 méter bemelegítő szakasz után további 10 métert a méréshez. Az első öt méter után kell elérni a természetes tempój. A következő tízet ebben a tempóban folytatni. A sebességet úgy kapható meg, ha a 10 métert el kell osztani a megtételéhez szükséges másodpercek számával, így jön ki sebesség méter per másodpercben (m/s). Az eredmény összevethető az átlagsebességekkel:
- 40–49 év: nők 1,39 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 50–59 év: nők 1,31 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 60–69 év: nők 1,24 m/s, férfiak 1,43 m/s
- 70–79 év: nők 1,13 m/s, férfiak 1,26 m/s
- 80–89 év: nők 0,94 m/s, férfiak 0,97 m/s”
Fotó: sonline.hu
Eredeti írás: KOVÁCS GÁBOR LÁSZLÓ
