Féltve őrzött, több ezer éves ereklyék lapulnak a múzeum raktárában – videóval, galériával
Kós Zoltán 
Régészeti raktárlest tartottak a Munkácsy Mihály Múzeumban, több ezer éves ereklyékkel is találkozhattak a látogatók. Fotó: Licska Balázs
„Régészet
Bár máskor zárva vannak, kinyíltak az ajtók, így a régész szakma rejtelmeibe, illetve raktárába is betekinthettek az érdeklődők kedden a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében. A régészeti raktárles keretében a színfalak mögött több ezer éves ereklyékkel találkozhattak a látogatók, míg az állandó kiállítás régészeti szakaszában a legértékesebb leleteket is szemügyre vehették.
– Nem úgy kell elképzelni a Munkácsy Mihály Múzeum régészeti raktárát, mint ami megjelenik az Indiana Jones-filmekben, hogy van egy hatalmas terem, benne leszegezett faládával, és hogy abba van elsüllyesztve a frigyláda. Itt nincsenek leszegezett faládák, itt papírdobozok vannak, és 1952-től kezdve minden egyes tárgy rendelkezik raktári, leltári számmal – kezdte a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében rendezett régészeti raktárlest Nagy Dániel régész.
Az 1800-as évek közepén kezdték el gyűjteni a tárgyakat
Elmondta, hogy az első régészeti leleteket az 1800-as évek közepén Haan Lajos evangélikus lelkész kezdte el gyűjteni, és eleinte, ha nem maradtak a településen, akkor Gyulára vagy a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek az ereklyék. Később a gimnáziumban jött létre egy gyűjtemény, majd, miután a 20. század elején felépült a mai Munkácsy Mihály Múzeum, annak helyiségeibe kerültek a tárgyak. Az első régészeti kiállítás a 30-as években nyílt. A kollekció átvészelte a második világháborút.
A 20. század második felétől mindent leltároznak
1952-től lépett életbe az a szabály, hogy mindent leltározni szükséges. Minden egyes tárgy rendelkezik egy számkóddal, a hatalmas könyvekben pedig van róla leírás, hogy pontosan miről is van szó, feltüntetik a hosszúságát, szélességét és mélységét. A 70-es években épült fel a Munkácsy Mihály Múzeum azon része, ahol most a raktár található – ahol a régészeti raktárlest is tartották –, addig a régi épület alagsorában bújtak meg a tárgyak.
Nagy Dániel régész elmondta, hogy
- 1900-ban 49,
- 1912-ben 1573,
- 1951-ben 2000,
- 1998-ban 176 ezer,
- most pedig 255 ezer
lelet szerepelt, szerepel a leltári könyvekben.
A jaminai Fábry utcában is rendelkezik egy raktárral a Munkácsy Mihály Múzeum
Az anyag folyamatosan gyűlik, köszönhetően az újabb és újabb ásatásoknak, amelyeket jellemzően a beruházások előtt végeznek a szakemberek. Békés vármegyében több 10 ezerre tehető a lelőhelyek száma. A tárgyak először a jaminai, Fábry utcai raktárba kerülnek, ahol lemossák azokat, majd például a cserépdarabok a restaurátorhoz kerülnek, aki összeilleszti azokat egy nagy egésszé. A leltározás jelentős része ugyancsak a Fábry utcában zajlik.
Üres volt a páncélszekrény a régészeti raktárles során
Nagy Dániel régész elmondta, hogy az állandó kiállítás kialakításakor az volt a koncepció, hogy a legértékesebb ereklyéket bemutassák a közönség számára, tehát ezért volt üres a régészeti raktárles során is bemutatott páncélszekrény, abban csak a – más szempontból szintén értékes – leltári könyvek sorakoztak. A legrégebbi tárgyak az újkőkorból, a neolitikumból, az úgynevezett Körös-kultúrából származnak, 7-8 ezer éves cserépedényekről van szó.
Az állandó kiállításba kerültek a legértékesebb ereklyék
A régészeti raktárles után a Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításának régészeti szakaszába is bekukkantottak az érdeklődők. Folyamatosan haladtak előre az idők vonalán, megismerhették, hogyan fejlődött az anyag- és eszközhasználat az újkőkortól a rézkoron és bronzkoron át a vaskorig. A vaskor az, amikor a térségbe érkeztek keletről a szkíták, nyugatról a kelták.
A szarmatáktól az avarokon át a honfoglaló magyarokig
Krisztus után az 1-4. században jöttek a szarmaták, több hullámban, aztán érkeztek a hunok, a gepidák, a 6. század második felében megjelentek az avarok, akiknek köszönhetően rengeteg arany került be a Kárpát-medencébe. 900 körül jött el a magyar honfoglalás kora, a honfoglalók az arany helyett inkább az ezüstöt részesítették előnyben. A régészeti kiállítás aztán átvezet az Árpád-koron, majd a török hódoltság idején, a 18. század eleji Rákóczi-szabadságharcig.”
Fotó: beol.hu
Eredeti írás: LICSKA BALÁZS
Videó és képgaléria az eredeti cikk alatt.
About the Author
