Márton-napi foglalkozást tartottak a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Gémes Sándor
„Népszokások
Jósoltak és libát tömtek. A gágogó jószág, a liba és a hozzá kapcsolódó hagyományok álltak a középpontban a Móra Ferenc Múzeum szombati kézműves foglalkozásán, ahol a gyerekek nemcsak alkothattak, hanem meséken és játékos jóslásokon keresztül ismerkedhettek meg Szent Márton történetével és a Márton-napi szokásokkal.
A Szent Márton naphoz kapcsolódó hagyományok és mesék elevenedtek meg a Móra Ferenc Múzeum szombati kézműves foglalkozásán. A legkisebbek öt különböző állomáson kreatívkodhattak, a program középpontjában pedig, nem meglepő módon, a gágogó jószág, a liba állt.
Márton nap a Móra Ferenc Múzeumban
– Három helyszínen is lehet libás alkotásokat készíteni. Törekszünk arra, hogy változatos alapanyagokat használjunk, így például dióhéjból dundi libát, papírból ludas fejdíszt, mozaikképet vagy akár Szent Márton lovát is el lehet készíteni majd hazavinni – nyilatkozta Csizmaziáné Wilhelm Adél a Móra Ferenc Múzeum munkatársa.
A gyerekek nemcsak alkottak, de meséken keresztül Szent Márton történetét is megismerhették, azt, hogyan lett katonából püspök, és személyét miért éppen a libához kötjük.
Kukorica, jóslás és lúdtollal írt gyöngybetűk
A kézműves foglalkozáson a kicsik textilből és morzsolt kukoricából készítettek egy élethű nagyságú libát, de a jóslás világába is betekinthettek.
– A legenda szerint a Márton-lúd elfogyasztása után, annak csontjaiból következtethetünk az előttünk álló hónapok időjárására. Nem mindegy, hogy a csont fehér vagy fekete, és hogy milyen hosszúságú, mindnek van ugyanis jelentése – tudtuk meg.
A legérdekesebb élmény számunkra a lúdtollal való írás volt. Az egyik múzeumpedagógus megmutatta, milyen körülményes és időigényes folyamat volt régen lejegyezni egy tananyagot, vagy akár csak megírni egy levelet. Szerencsére ma már nem kötelező használni, mert különben bajban lennénk.
A Móra Ferenc Múzeumban immáron sokadik alkalommal ragaszkodnak a Márton-napi hagyományos megismertetéséhez. A szervezők szerint a gyermekek mindig kíváncsiak érkeznek, az interaktív feladatokat különösen kedvelik.
– Amikor leülnek és alkotnak, közben mesélünk is nekik, így nemcsak kézműveskednek, hanem történeteket is kapnak – mondta a szervező. – A családok szeretik ezt a programot, mert a gyerekek élményszerűen tanulnak, a szülők pedig egy kicsit visszacsöppenhetnek a saját gyerekkoruk hangulatába – összegezte Csizmaziáné Wilhelm Adél.
Szent Márton legendája
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.”
Eredeti írás: BERECZ BLANKA
Fotó: delmagyar.hu
Videó az eredeti cikk alatt.

