Montenegró miniszterelnöke helyesen „egyezett” Vučićcsal: Nincs „regatta” az EU számára, Szerbia a rezsim miatt állította le az Unióhoz való csatlakozását
Kós Zoltán 
Fotó: Miloš Tešić/ATAImages, Shutterstock
„Aleksandar Vučić szerb elnök, mielőtt Brüsszelbe utazott volna, ahol találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Antonio Kostával, az Európai Tanács elnökével, bejelentette, hogy azt fogja javasolni tárgyalópartnereinek, hogy a teljes Nyugat-Balkán egyszerre váljon az Európai Unió részévé. Az elnök zseniális ötlete akkor érkezett, amikor arról tájékoztattak minket, hogy a 3. klaszter megnyitásával, valamint az Európai Bizottság által elénk állított követelmények teljesítésével még mindig semmi közük, és amikor országunk a polgári szabadságjogok rangsorában az „akadályozott” kategóriából az „elnyomott” kategóriába esett vissza. Összefoglalva, Szerbia elnöke azzal próbálná leplezni az ország európai értékekhez való közelebb hozásának nyilvánvaló kudarcát, hogy Montenegró és Albánia sikerének szárnyaira építve az egész régió csatlakozzon az EU-hoz. Átlátható. Még Vučić számára is. Ezért nem csoda, hogy azonnal pofont kapott testvéri szomszédaitól…
Aleksandar Vučić szerb elnök kedden este bejelentette, hogy fontos találkozót tart Ursula von der Leyennel és Antonio Costával, az EU vezetőivel Brüsszelben, és hozzátette, hogy javasolni fogja nekik, hogy a Nyugat-Balkán teljes egészében vegye fel az EU-ba.
„A Nyugat-Balkán egészének EU-ba való belépése a legjobb ötlet. Ha valaki hiányzik, mit fognak kezdeni ezekkel az országokkal? És tudom, hogy mindenki az összefogásról beszél, de ez nemcsak a régió, hanem Európa jövőjéről is szól. Ha mindannyiunkat elfogadnak együtt, kivétel nélkül, mindenki jobban fogja érezni magát, mind az albánok, mind a bosnyákok… Csak jó reakciókat hallok erre az ötletre, és ezt el is fogom mondani Antonio Koštának és Ursula von der Leyennek” – mondta Vučić a Beltalks Fórumon – Belgrádi Gazdasági Beszélgetések.
Vučićnak ugyanez volt az elképzelése 2018-ban, amikor nyilvánosan támogatta ezt a javaslatot, azzal a tézissel, hogy a „csomagbővítés” megakadályozná az újabb megosztottságot és a régió destabilizálódását.
„A legjobb megoldás az lenne, ha a Nyugat-Balkán országai együttesen, egy csomagban csatlakoznának az Európai Unióhoz, hogy ne teremtsünk új különbségeket és új problémákat a régióban” – mondta akkor Vučić.
2018 és 2025 között azonban sok minden történt Szerbiában, így ha ez az elképzelés akkoriban „vizet ivott”, az ma már nem így van.
Először is egy-két szó az EU-hoz való hozzáállásunkról.
Fordított
Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, de hamarosan világossá vált, hogy országunk európai útja Aleksandar Vučić rezsimje alatt csupán üres közhely, amelyet a kormánytisztviselők szükség esetén felhasználnak. Az Európai Unió intézményei több mint egy évtizede figyelmeztetnek, hogy az EU felé vezető úton nincs előrelépés a jogállamiság, a korrupciós problémák megoldása, az igazságszolgáltatás állapota, a média szabadsága… nélkül.
Ezen felül, de nem kevésbé fontos, Szerbia évek óta megtagadja az Európai Unió külpolitikájának betartását, elsősorban az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Ráadásul a Vučić vezette szerb kormány folyamatosan együttműködésre buzdítja Moszkvát, beleértve képviselőnk távozását a BRICS-csúcstalálkozóról.
Aleksandar Vučić elnök több figyelmeztetést is figyelmen kívül hagyott, miszerint ne vegyen részt a moszkvai katonai parádén, így idén Vlagyimir Putyin orosz alelnök vendége volt.
Végső soron nem szabad elfelejtenünk – és az Európai Unió képviselőinek biztosan nem –, hogy Szerbia elnöke söpredéknek nevezte az Európai Parlament tagjait…
Most egy kicsit Montenegróról és Albániáról.
Ott várunk rád…
Míg Szerbia szó szerint a sötétben kopog, Montenegró és Albánia soha nem került közelebb az Európai Unió ajtajához. Montenegró 2012 júniusában kezdte meg csatlakozási tárgyalásait. Mind a 33 tárgyalási fejezetet megnyitották, míg Szerbia – összehasonlításképpen – csak 22-t. Az Európai Bizottság jelentésében úgy értékelték, hogy Montenegró komoly előrelépést tett a tagság felé vezető úton.
„Az összes tagjelölt ország közül Montenegró a legkészültebb az EU-tagságra” – mondta Kaja Kalas, az Európai Diplomácia vezetője és az Európai Bizottság alelnöke, hangsúlyozva, hogy az Unió bővítése a következő néhány évben reális lehetőség. Marta Kos, az EU bővítési biztosa azt is elmondta, hogy közeledik az a pillanat, amikor Brüsszel megkezdi a csatlakozási megállapodás előkészítését Montenegróval.
Éppen ezért nem meglepő Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök reakciója Vučić „ajánlatára”.
„Egyetértek azzal, hogy az EU-nak kell lennie a teljes Nyugat-Balkán végső célállomásának. Azonban már 2028-ban várni fogunk benneteket oda, és szurkolunk, hogy tényleg siessetek, és felgyorsítsátok a környezetből érkező többi jelöltet” – írta Spajić az X hálózaton.
A régió egy másik komoly EU-tagjelöltje Albánia. Montenegróhoz hasonlóan ő is megnyitotta az összes tárgyalási fejezetet. Az elképzelés az, hogy Albánia 2027-re befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, és 2030-ra az EU teljes jogú tagjává váljon.
Most egy kicsit a jogállamiságról.
A két említett országban gyakran érkeznek hírek magas rangú köztisztviselők korrupció és egyéb törvénysértések miatti letartóztatásáról. És mi van Szerbiában? Aleksandar Vučić vezette kormány manapság a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség gyakorlatilag megszüntetését szorgalmazza, pusztán azért, mert nyomozást folytat a Siniša Mali pénzügyminisztert és Nikola Selaković kulturális minisztert érintő vezérkari ügyben. A gyanú szerint mindketten nyomást gyakoroltak az illetékes intézményekre, hogy távolítsák el az épület védelmét, hogy azt akadálytalanul el lehessen adni és le lehessen bontani.”
Eredeti írás: Andrija Lazarevic
Fotó forrása: nova.hu
About the Author
Nagy István 
