Egyre többen és egyre határozottabban mondják: közel lehet az orosz–ukrán háború vége. Donald Trump mellett az európai vezetők is optimisták, és ugyancsak ezen az állásponton van Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Oroszország megpróbálja a maximumot kihozni a jelenlegi helyzetből, de az időhúzás már Vlagyimir Putyin számára sem kifizetődő.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn az orosz–ukrán háború rendezésével kapcsolatban a Fehér Házban arról beszélt, hogy „most közelebb vagyunk a célhoz, mint valaha”. Az európai vezetőkkel folytatott tárgyalások után az elnök megerősítette, hogy sikerült jelentős diplomáciai lendületet elérni. Ugyancsak optimista volt Friedrich Merz német kancellár, aki szerint most tűnik először lehetséges alternatívának a fegyverszünet.
Mindenki optimista
Megkerestük Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértőt, aki elmondta, miként kell értelmezni a legújabb fejleményeket.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Alexander Stubb, a finn elnök szintén hasonlóan optimista, aki kifejezetten jó viszonyt ápol Donald Trumppal, és az európai közösséget képviseli, akkor reális lehet a háború lezárása. A tényleges tartalmi tárgyalások most kezdődtek meg, az elmúlt nyolc hónapban inkább az előkészületek zajlottak, illetve a vörös vonalak kitapogatása. Novemberben szivárgott ki az amerikai béketerv, amelyre kiindulópontként tekintenek a résztvevők, és mindenki próbálja a saját irányába elmozdítani.
Az Egyesült Államok által kidolgozott terv részeként Ukrajnának vissza kellene vonulnia a Donbasz mintegy 14 százalékáról, amely jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll, de Oroszország is igényt tart rá. A szakértő szerint az oroszok meg vannak győződve róla, hogy nyerésre állnak, és a győzelmi kommunikáció miatt számukra fontos lenne, ha fel tudnák mutatni a Donbasz megszerzését.
„Ukrán részről azonban ez nem elfogadható, már csak azért sem, mert vannak ugyan orosz katonai sikerek, de Ukrajna nincs vereségközeli állapotban. Ebben a helyzetben kellene lemondaniuk olyan területekről, amelyeket az elmúlt tíz évben jelentősen megerősítettek” – mondja a szakértő.
Az izraeli minta a cél
Mindeközben német sajtóinformációk szerint Németország átfogó fegyverkezési partnerséget indít Ukrajnával, a két ország közös hadiipari fejlesztésekbe és rendszeres védelmi konzultációkba kezd.
„Ennek nincs köze ahhoz, hogy a felek optimistán látják a háború kimenetelét. Sokkal inkább az izraeli mintát szeretnék átültetni, melynek az a lényege, hogy katonailag annyira meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy Oroszországnak elvegyék a kedvét egy későbbi támadástól. Izraelben ugyanez történt, az elmúlt 50-60 évben több háború résztvevője volt, és most már egy jelentős katonai erőt képvisel.”
Bendarzsevszkij Anton optimista a háború lezárását illetően, és úgy látja, hogy a 2026-os év mérföldkő lehet ebben a tekintetben.
Ukrajna finanszírozása egyre problematikusabb, az ukrán katonai képességek csökkenőben vannak, Trumpnak eredményt kell felmutatnia, valamint Putyin is tisztában van vele, hogy a gazdasága a válság jeleit mutatja, de legalábbis stagnál. Ez pedig azt jelenti, hogy mindenki érdekelt a háború mielőbbi lezárásában. Az oroszoknak sem érdekük a további időhúzás, Putyinnak is fontos a megegyezés, mielőtt Trump végleg elveszíti a türelmét. Ugyanakkor az is biztos, hogy az oroszok a maximumot próbálják meg kihozni a háborúból.
A szakértő szerint jövőre kialakulhat egy átfogó tűzszünet, de annak tartóssága kérdéses. Az elemző emellett egy érdekességre is felhívta a figyelmet.
„Januárra a háború már hosszabb ideje tart majd, mint ameddig a Szovjetunió részt vett a második világháborúban. Ennek komoly lelki és pszichológiai súlya van, ezért is válhat egyre erősebbé az érdek a konfliktus lezárására” – jelentette ki Bendarzsevszkij Anton.
(Borítókép: Ukrán katonák Harkiv régióban, Ukrajnában 2025. december 15-én. Fotó: Sofia Gatilova / Reuters)
