Berlini utcanő, a kép illusztráció Fotó: Böröcz Gergely
- Donald Trump, USA elnök személyes találkozón tárgyalt az EU Dániát támogató delegációjával. Az elnök örömét fejezte ki, hogy az Öreg Kontinens végre határozott lépéseket tesz határai megvédéséért, s ígéretet tett a Grönlandra érkezett európai katonai kontingens ellátmányozásához való hozzájárulásra. Ennek első részleteként ünnepélyes keretek között átadott a dán külügyminiszternek egy kólát és egy megkezdett tábla mogyorós csokoládét.
- A német zöldek újabb lépésre szánták el magukat az energiaszektor függetlenedésére a keleti, orosz forrásoktól. Törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, melyben javasolják a szélerőművek lekapcsolását abban az esetben, ha a szél keletről, Oroszország irányából érkezik. A berlini törvényhozás régen volt ennyire hangos, „Nem leszünk játéka nap-keleti szélnek” harsogták a zöld képviselők, miközben kezükben kis szivárvány színű papírforgókat lobogtattak.
A német ellenzék egyik meghatározó vezetőnője így jellemezte az eseményt: „A történelem szele még sosem fújt zöld alsónadrágokból.” - Kaja Kallas külügyi biztos legutóbbi nyilatkozata gyorsabban bejárta a világsajtót, mint elődje 360°-os megszólalása. Az EU külügyért felelős politikusa bejelentette – „A világ állapota alapján talán ez lenne a megfelelő pillanat elkezdeni inni”.
Nem ellenőrzött sajtóhírek szerint Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa elnökhelyettese a hírt hallva örömteljes mosollyal azt mondta – „Az én lányom, az én lányom.” – Ugyanakkor titkára szerint csak ennyit reagál: „Da.” - Újabb vitatott kérdés borzolja a német közéletet. A berlini kormány által Ukrajnának nyújtani szándékozott „fűtési támogatás” néven elkülönített 60 millió eurós segélyre sokan ferde szemmel tekintenek. Itt természetesen nem a jelentős számú ázsiai bevándorlóról, hanem a született németről, dolgozókról és nyugdíjasokról beszélünk.
– Magunknak sem jut elég a számlákra – reagált az egyik megkérdezett idős úr az utcán.
– Én már féláron árulom magamat, csak valami melegséget érezzek – jellemezte a helyzetet egy második generációs albán utcalány.
A kormány pedig, mintha nem is akarna tudomást szerezni a nép hangulatáról, kitart korábbi álláspontja mellett. – „Nem hagyjuk, hogy a tradicionális német irigység és fösvénység befolyásolja politikánkat. Nem a választók döntik el, hogy mi történjen, akkor sem engedünk, ha 100 ezer prostituált vonul tüntetni az utcára, vagy éppen hagyja el az utcákat a döntésünk ellen tiltakozva.”
