Kilőttek a hajdú-bihari ingatlanárak Forrás: Napló-archív
„Ha nem a saját szemünkkel látjuk a számokat, el sem hisszük: Debrecenben már átlépte a lélektani határt az átlagos négyzetméterár, de már a kisebb községben is más vármegyei székhelyeken mért adatokat tapasztalhatunk. Utánanéztünk a hajdú-bihari ingatlanáraknak, és kiderült, melyik most a legkeresettebb település.
A legnagyobb ingatlanár-robbanás nem Debrecenben, hanem a közvetlen vonzáskörzetében lévő településeken történt. Így lehetne összegezni azokat az információkat, amiket Balogh László a Haon rendelkezésére bocsátott. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét arról kérdeztük, hogyan alakultak a hajdú-bihari ingatlanárak, és melyek azok a települések, amelyek a lakáspiac szemszögéből a leginkább profitáltak Debrecen fejlődéséből.
A szakértő felvázolta, Debrecen az első olyan vidéki nagyváros, ahol a használt lakások középértéke 1 millió 70 ezer forint négyzetméterenként. Néhány olyan vármegyeszékhely követi, ahol 900 ezer forint az átlagos ár, így Székesfehérvár, Pécs, Győr tartozik a legdrágábba közé, ám az egymilliós lélektani határt még nem lépték át.
Közelít a használt lakások ára az új építésűekéhez
Emlékeztetett rá, amikor egy városban emelkednek az ingatlanárak, törvényszerűen magával hozza, hogy a környékbeli agglomerációs településeken nagyobb érdeklődés mutatkozik, mivel ugyanannyi pénzért olcsóbb házat lehet vásárolni.
Szintén új jelenség, hogy a használt és az új lakáspiaci dinamika kezd szétválni egymástól. Az látjuk, hogy a használt lakások iránti kereslet több mint negyedével csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az új építésűek alig maradnak el a tavalyi szinttől
– mutatott rá. Az eladó új építésű kertes házaknál pedig 2022-es szinten áll az érdeklődés.
A szakember szerint ennek az az oka, hogy nagyon közel került egymáshoz a használt és az új ingatlanok árszintje. Gyakorlatilag logikus, hogy ugyanannyi pénzért inkább mindenki jobb minőségű, új lakást vásárolna szívesebben, mint egy lerobbantat, használtat.
A jelenség azért is különös, mert nem egy-egy, időnként felbukkanó ingatlanról van szó: Debrecenben is számos új, több száz lakásos építési projekt indult. Ez abba az irányba tolja a keresletet, hogy már a cívisvárosban is ugyanannyiért vehetünk új lakást, mint használtat. Ez Balogh László szerint nem sokáig fenntartható, és megakaszthatja a használt lakások iránti keresletet, így az árnövekedésüket is. Az új lakások esetében ráadásul az energiahatékonyság miatt a rezsi is kevesebbe kerül.
Durván megugrottak a hajdú-bihari ingatlanárak
Ezt tükrözik a Balogh László által összesített, a portálunknak eljuttatott, Hajdú-Biharra vonatkozó adatok is. A táblázatából kiderül, Debrecenben február elején 1 millió 195 ezer forint volt egy új építésű lakás négyzetméterára, mindössze 85 ezer forinttal több a tavalyihoz képest. A használt ingatlanok medián négyzetméterára a 2025-ös 905 ezerről 1 millió 17 ezer forintra növekedett.
A legmegdöbbentőbb növekedés Ebesen tapasztalható. Egy év alatt csaknem másfélszeresére, 304 ezer forinttal nőttek a négyzetméterárak, jelenleg 960 ezer forinttal számolva. A második legnagyobb drágulás Tégláson fedezhető fel, a városban 574-ről 814 ezerre, vagyis 234 ezer forinttal emelkedtek a négyzetméterárak. Balmazújváros is szépen felzárkózott a sorban: itt 221 ezres növekedés tapasztalható, vagyis négyzetméterenként átlagosan 816 ezer forintba kerül egy ingatlan.
Drágább lett Hajdúböszörmény is, 208 ezerrel nőtt az átlagos négyzetméterár (jelenleg 699 ezer), Bocskaikertben pedig 191 ezres növekedést regisztrált az ingatlan.com, itt 833 ezer forintos négyzetméteráron juthatunk kertes házhoz.
Érdekes megjegyezni, hogy egyes esetekben csökkenés is kimutatható. Görbeházán 60 ezer forinttal lettek kevesebbek, így 285 ezer forintra zsugorodtak a négyzetméterárak. Újszentmargitán 37, Pocsajban 32, Konyáron 17 ezer forinttal kerül kevesebbe egy ingatlan átlagosan.
Íme, a 10 leginkább keresett település az idei és a tavaly februári árak szerint:

Forrás: ingatlan.com, haon.hu
A lakásvásárlással kapcsolatban legutóbb arról is írtunk, hogy a bankok belenyúlhatnak a lakáshitelekbe, és saját hatáskörben dönthetnek arról, elegendő-e a 10 százalékos önerő bizonyos településeken.”
Címlapfotó: haon.hu
Eredeti írás: HAJNAL LÁSZLÓ
