Alekszej Lihacsov, Rafael Grossi, Süli János és Szijjártó Péter közös gombnyomása indította útjára Paks II. első betonöntését Forrás: paks2
„Több évnyi előkészítő munka után megtörtént az első betonöntés. Paks II. az építési fázisba lépett. Elsőként a három méter vastagságú vasbeton alaplemez készül el.
Ünnepélyes gombnyomással indították útjára csütörtökön Paks II. első betonöntését. Történelmi esemény volt ez, hiszen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint az atomerőmű ezzel az építés fázisába lépett. Elsőként az 5. blokk vezénylőépületének alaplemezét kezdték el kialakítani, mivel ez az épületkomplexum legmélyebb pontja. Három méter vastagságú vasbeton alaplemez készül, aminek kiöntésekor különleges technikát alkalmaznak, folyamatosan vibrálják, hogy monolit, egységes betonszerkezet jöjjön létre.
Több évig tartó terület-előkészítő munkálatok előzte meg az első betonöntést
Az első betonöntéshez szükséges szerelőbetonozási és vasszerelési munkálatok 2025 végén kezdődtek el, de az 5. blokk építését jelentős léptékű, több évig tartó terület-előkészítő munkálatok előzték meg: 2,7 kilométer hosszúságú résfal épült, majd elvégezték a munkagödör alatti talaj szilárdítását, végül kialakították a technológiai értelemben és méreteiben is egyedülálló munkagödröt. Az alaplemez elkészítésével párhuzamosan 2026-ban többek közt elindul a 6. blokki munkagödör kialakítása, megkezdődik az oktató- és szimulátorközpont építése, és tovább folytatódik az építési-szerelési bázis kivitelezése, illetve a talajszilárdítási munka a nukleáris szigeteken kívüli területeken.

Forrás: paks2
Hosszú út vezetett idáig
A csütörtöki ünnepi alkalmon Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy fantasztikus projekt valósul meg, erőteljes jeleként Magyarország prosperitásának, annak, hogy az ország egy jelentős európai gazdaság. Süli János országgyűlési képviselő, a paksi atomerőmű bővítésért felelős korábbi tárca nélküli miniszter az első betonöntéshez vezető jelentős mozzanatokat vette sorra. Felidézte, hogy 2007-ben indult a Teller-projekt, amelyben az MVM Csoport megkezdte az új atomerőművi blokkok megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását, majd az Országgyűlés túlnyomó többséggel, 95,4 százalékos támogatottsággal fogadta el azt a határozati javaslatot, amely hozzájárulást adott az új atomerőművi blokk vagy blokkok felépítéséhez. Zajlott a munka, Magyarország és Oroszország között 2014-ben létrejött a kormányközi megállapodás, majd az év végén a részletes műszaki követelményeket tartalmazó szerződést is aláírták. Az Európai Bizottság 2015 novemberében megállította a munkát, hat kérdéskörben vizsgálatot indítottak, amely eltartott tizenhat hónapig. A projekt végül mindenben megfelel az Európai Unió előírásainak. Ezt követően zökkenőmentesen ment a munka, egészen az orosz-ukrán háború kitörésééig. A szankciók lassították a folyamatot, ám a terület előkészítése, a felvonulási épületek, kőkitermelés zajlott, és fontos mérföldkő volt, amikor 2022 augusztusában megkapta a projekt a létesítési engedélyt. Így jutottunk el az első betonöntésig.

Forrás: paks2
Paks II. a az energiaellátás biztonságának záloga
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy az új blokkok megteremtik annak a lehetőségét, hogy Magyarország száz évre előre tervezze az energiaellátást, segít megőrizni az alacsony villamosenergia árakat és fenntartani az energiaellátás biztonságát. Ezt emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki azt is hangsúlyozta, hogy nincs versenyképesség nukleáris energia nélkül. Az lesz versenyképesebb, aki előrébb tart az atomerőműveinek az építésében. Paks II. pedig az Európában folyamatban lévő atomerőmű-építések közül a legnagyobb, és a legelőrehaladottabb. – Az új blokkokkal mi magunk tudjuk majd előállítani a magyarországi áramigény mintegy 70 százalékát. Ez jelentős mértékben csökkenti a függőségünket a nemzetközi piacoktól – tette hozzá a miniszter.”
Címlapfotó: teol.hu
Eredeti írás: RÉVÉSZNÉ HANOL ERZSÉBET
