A számítógépes monitorok után mobiltelefonok is készültek a Nokia pécsi gyárában Fotó: MW / Forrás: MW
„Ha feltesszük a kérdést, hogy melyik volt a legnagyobb nevű világcég, amelyik termelő gyárat működtetett Pécsen, a válasz egyértelmű: a Nokia. A finn Nokia megjelenése nem csak a közel ötezer dolgozó miatt volt világszám a baranyai megyeszékhelyen, hanem azért is, mert néhány évig egy robbanás szerű gazdasági fejlődés vízióját tartotta ébren a városban, a megyében.
A Nokia 1995 tavaszán kopogtatott a baranyai gazdaság ajtaján. Sokak nagy örömére. A két bányavállalat agóniája már a végéhez közeledett, és a nagy ígéretű pécsi privatizációs történetek sem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A kelendő cégek már új gazdára találtak. Némelyiket a gyors haszon reményében feldarabolva értékesítették – például a kereskedelem területén –, más társaságoknak a piaci viszonyokkal gyűlt meg gyorsan a bajuk, ám a reakciójuk egységes volt – a létszám drasztikus leépítésében látták a lehetséges megoldást. Abban az időben 30 ezer fölött járt a munkanélküliek száma a megyében. Ezt a mezőnyt csak tovább gyarapította az egykori pécsi szocialista nagyvállalat, a Mechlabor örökén próbálkozó Hantarex kudarca. Az olasz cég elektronikai termékek bérgyártásával próbálkozott, ám három év után felszámolás sorsára jutott.
Ekkor, 1995 tavaszán lépett színre a Nokia, a finn központú világcéget egyfajta messiásként köszöntötték az akkori városvezetők. Nem is ok nélkül, hiszen a Nokia Display Products megalakuló pécsi gyára már azon a nyáron megkezdte a termelést, számítógépekhez készültek itt a legmodernebb monitorok. Ráadásul a nagy nevű multit olyan finn cégek követték – nem csak Magyarországra, hanem egyenesen – Pécs környékre, mint az Ensto, az Eimo, a Segerstrom&Swensson, amelyek állandó beszállítói voltak a Nokiának. Mindennek eredményeként a csúcsra járatott Nokia (4500) és beszállítói köre (1500) újra munkahelyek ezreit teremtették Baranyába, a megnövekedett igény kielégítésére a környező kistérségekből is szerveztek munkásjáratokat.
A Nokia és „holdudvara” megjelenésével Pécs környéke új becenevet kapott, a magyar Szilícium-völgyként kezdték el emlegetni az elektronikai ipar új hazai központját.
Sajnálatos módon azonban a Nokia pécsi pályafutása meglehetősen rövidre sikeredett. Mindössze öt évig működött ezen a néven a világcég pécsi gyára. Ez idő alatt a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója lett, ám 2000 tavaszán egy stratégiai döntés nyomán a Nokia eladta az akkor már zömében mobiltelefonokat gyártó pécsi gyárat. A gyártósorokon akkor már három műszakban termelő pécsi egységet pedig nem más vette meg, mint a Nokia mellett számos nagy világmárka telefonmodelljeit bérgyártó, ugyancsak finn központú Elcoteq. A Nokia pedig néhány évig még működtette komáromi mobiltelefongyárát, aztán gyártóként végleg elhagyta a magyar piacot.
Számos előnyt is hozott a Nokia pécsi jelenléte
A Nokia öt éves pécsi pályafutásának számos előnyös hozadéka volt:
- ezres nagyságrendben szívta fel a munkanélküliséget,
- új cégvezetési-, és munkakultúrát honosított meg,
- példaértékű volt a cég közéleti szerepvállalása, a foglalkoztatottakhoz való viszonya.
A kezdeti tervekhez képest azonban – amik a felfutó termelés mellett termékfejlesztésről, a hozzáadott érték többszörözéséről szóltak – a cég hirtelen és váratlanul távozott. A Nokia e tekintetben sajnos a beszállítói körében is követőkre akadt, a kisebb finn cégek is néhány éven belül távoztak Pécsről.”
Eredeti írás: KASZÁS ENDRE
Fotó forrása: bama.hu
