A szőlő aranyszínű sárgaság egyik jellegzetes tünete a levelek sárgulása és elszíneződése. Forrás: plant-protection.com
„A fertőzés már 18 vármegyében és 21 borvidéken jelen van, Zala és Veszprém térségében különösen erősen. A szőlő aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb szőlőbetegség Magyarországon. A Nébih szerint a tavaszi munkák kulcsszerepet játszanak a terjedés lassításában. Zalaszentgróti szőlész-borászt kérdeztünk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arra figyelmeztet, hogy a tél végi metszés, a nyesedék eltávolítása és a lemosó permetezés fontos lépés a védekezésben. A betegséget az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a kártevő visszaszorítása alapvető feladat. A zalai borászok szerint a szőlő aranyszínű sárgaság fertőzése ma már szinte minden ültetvényben felbukkan.
Zala különösen érintett a szőlő aranyszínű sárgaság betegségében
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai szerint a szőlő aranyszínű sárgaság az ország nagy részén jelen van. A hatóság adatai alapján a fertőzés jelenleg Zala és Veszprém vármegyében a legsúlyosabb.
A betegség egy fitoplazma által okozott fertőzés, amely a szőlő nedvkeringését támadja meg. A fertőzött tőkék legyengülnek, a levelek elszíneződnek, a termés elmarad, végül a növény elpusztul.
„A mi környékünkön nincs olyan ültetvény, ahol ne lenne jelen a betegség”
Nagy Gábor, a zalaszentgróti Medvebor pince szőlész-borásza szerint a környéken szinte minden ültetvényben jelen van a fertőzés. „Azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag itt a mi környékünkön nincs olyan házi kert vagy nagy ültetvény, ahol ne lenne jelen a betegség” – mondta lapunknak.

A szakember a fertőzés felmérésében is részt vett. „Én is tagja voltam a sok-sok szemlecsoport egyikének, s bejártuk Zalaszentgrótot és környékét, mint ahogy az ország más részein is alakultak ilyen csoportok.” Tapasztalata szerint sokan azért gondolják, hogy nem érintettek, mert nem ismerik fel a tüneteket. „Egyértelműen kijelenthetem, hogy aki azt mondja, hogy nála nincs, az valószínűleg nem ismeri fel a betegséget.”
Tőkéket kell kivágni, pusztulnak a szőlők
A fertőzés jelenleg nem gyógyítható. A hatósági előírások szerint a fertőzött tőkéket ki kell vágni és meg kell semmisíteni. Nagy Gábor ültetvényében is találtak fertőzött növényeket.
„A közel félhektáros területemen 178 fertőzött tőkét találtunk a bizottsággal. Ez valóban rengeteg, de szerencsére nem arról van szó, hogy komplett táblákat kellene kivágni.” A kivágott tőkéket összegyűjtik, majd elégetik, hogy a fertőzés ne maradjon az ültetvényben.
A tavaszi munkák segíthetnek
A Nébih közleménye szerint a védekezés egyik alapja a gondos és alapos tavaszi munka. A metszés során el kell távolítani a beteg vagy sérült vesszőket, valamint a tőkén maradt fertőzött növényi részeket.
Fontos a nyesedék kezelése is. A kabócák tojás alakban a szőlő kétéves részein telelnek át, ezért a lemetszett ágak az ültetvényben hagyva segíthetik a kártevő terjedését. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a nyesedéket égessék el vagy aprítás után dolgozzák a talajba.
Az amerikai szőlőkabóca lárváinak kelése az időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően május közepétől július elejéig tart, ezért május elejétől fontos a szőlő alsó leveleinek fonáki részén a kelő lárvák megfigyelése. A tenyészidőszak elején, a zöldmunkák során célszerű eltávolítani a tőke alsó részén és a törzsből kinövő fölösleges hajtásokat, lehetőleg még a növényvédelmi kezelések előtt. Ezt a műveletet az ültetvényben rendszeresen ismételni kell.
Környezettudatos gazdálkodás
A Medvebor pincészetben a szőlőt alapvetően vegyszerek nélkül művelik. „Mi vegyszeres gyom- vagy rovarirtást nem alkalmazunk” – mondta Nagy Gábor. Egyetlen kivétel van. A szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezésnél kötelező a rovarirtás.
„Ez alól kivételt képez a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma elleni védekezésként a Nébih által kötelezően előírt rovarirtás. Ehhez ökológiai termesztésben engedélyezett szereket használunk, spinozad hatóanyaggal.”
Jó tudni: a zalai bor fogyasztása biztonságos
A szakemberek szerint fontos tisztázni egy gyakori félreértést. A kórokozó kizárólag a növényeket támadja.
„A fitoplazma az embert nem betegíti meg, és a bort sem teszi fertőzővé” – hangsúlyozta a borász.
A szőlő aranyszínű sárgaság fertőzés a szőlőtőkéket károsítja, a bor minőségét viszont nem változtatja meg. A szakemberek ezért arra kérik a fogyasztókat, hogy ne kerüljék az érintett borvidékek borait. Ezzel pedig a rendkívül súlyos károkat okozó fertőzéssel szemben támogatják a hazai borászokat is.”
Eredeti írás: Keszán-Dopita Tünde
Fotó forrása: zaol.hu
Videó
