Március 21, a Tanácsköztársaság kikiáltásának a napja!

-Benyovszky Gábor felolvasta a „1046.hu” honlapon megjelent bevezető írást:

Százhét esztendeje, 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot, az első magyar szocialista államot. 133 napig állt fenn. 1919 augusztusában a román és francia csapatok megszállták Magyarországot. A munkásállamot megdöntötték és helyébe tőkés kormány került. A magyar tőkésosztály minden nemzedéke leírhatatlan dühvel és megvetéssel tekint rá. A tőkés propaganda „véres diktatúraként” tartja számon. A Magyar Munkáspárt azonban minden évben megemlékezik róla. Büszkék vagyunk elődjeinkre, bátorságukra, elszántságukra.

-Majd Zentai Márk, fiatal elvtársunk előadta írását:

Kedves Elvtársak! Megemlékező Közösség!

Ma, március 21-én nem csupán egy naptári napra tekintünk, hanem a magyar történelem egyik legbátrabb, legelszántabb kísérletére. 107 évvel ezelőtt ezen a napon a magyar dolgozó nép megelégelte a kilátástalanságot, a háború okozta borzalmakat és az igazságtalanságot. 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és ezzel elindult az a 133 nap, amely örökre beírta magát a magyar szabadságért vívott harcok könyvébe.

Amikor a Tanácsköztársaságról beszélünk, hús-vér emberekről beszélünk, akik hittek egy igazságosabb világban.

• Kun Béla: A forradalom motorja és a Külügyi Népbiztosság vezetője volt. Az ő nemzetközi látásmódja és fáradhatatlan szervezőmunkája tette lehetővé, hogy Magyarország forradalmi hullámának élére álljon. Felismerte, hogy a munkásosztály sorsa nem választható el a nemzet sorsától.

• Szamuely Tibor: A forradalom rendíthetetlen őre. Karizmatikus alakja a fegyelem és az önfeláldozás jelképe volt. Ő tudta: egy új világ építése nem megy áldozatok nélkül, és a reakció elleni harcban nincs helye a megalkuvásnak.

• Stromfeld Aurél: A katonai zseni, aki bebizonyította, hogy a szakértelem és a forradalmi hév ötvözése csodákra képes. A Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnökeként vezetése alatt a bakák visszafoglalták a Felvidék jelentős részét, megmutatva a világnak, hogy a nép hadserege erősebb bármilyen idegen elnyomó hatalomnál.

• Landler Jenő: A nép akaratának rettenthetetlen végrehajtója. Jogászként a rend és a törvényesség forradalmi értelmezéséért küzdött, hadseregparancsnokként pedig ott volt a tűzvonalban, amikor a haza védelme azt követelte. Nevéhez fűződik a vasutasok összefogása és a proletárhatalom védelmi erejének megszervezése; hitte, hogy a fegyelem a győzelem záloga.

• Garbai Sándor: A Forradalmi Kormányzótanács elnökeként a munkásegység hídja volt. Kőművesként érkezett a politika csúcsára, megtestesítve azt az eszmét, hogy a legegyszerűbb dolgozó is képes az ország irányítására. Bölcsességével és higgadtságával tartotta össze a forradalmi erőket a legnehezebb ostromok közepette is.

Emlékezzünk meg a többi népbiztosról is, akik nem kastélyokban, hanem a gyárakban és a lövészárkokban keresték a megoldást a nép nyomorára.

Mit tanít nekünk 1919? A Tanácsköztársaság nem bukás volt, hanem ígéret. Ígéret arra, hogy a gyár lehet a munkásé, a föld a paraszté, az iskola pedig mindenkié. 133 nap alatt olyan szociális reformokat vezettek be, a nyolcórás munkaidőtől a fizetett szabadságon át a gyermekvédelemig, amelyekről a tőkés világ akkor még csak álmodni sem mert.

Ma, a 21. században, amikor a kizsákmányolás új formái ütnek fejet, amikor a dolgozó ember hangját újra el akarják nyomni, 1919 szelleme aktuálisabb, mint valaha. Feladatunk a láng továbbvitele!

Tisztelt Megemlékezők!

A Tanácsköztársaság hőseinek öröksége kötelez minket. Arra tanítanak, hogy ne féljünk a változástól, ne hátráljunk meg a túlerő előtt, és mindig tartsuk szem előtt a legfontosabbat: a dolgozó nép hatalmát.

Hajtsunk fejet a hősök előtt, és merítsünk erőt a múltunkból a jövő kihívásaihoz!

Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Tanácsköztársaság emléke!

-Elsőnek a Magyar Munkáspárt Budapesti Szervezetének nevében Fléger Tamás és Katona Tibor helyeztek el koszorút a „Magyar Vöröshadsereg Harcosa 1919” szobornál.

-Másodikként a hagyományőrző Munkásőr Emléktársaság helyezte el koszorúját, Sej Lászó és Fincziczki Olivér.

-Végül a MIKSz nevében Lisztes Vince és Kozma Péter tették a Katona szobor talapzatára, megemlékező koszorújukat.

A megjelentek a rendezvény befejezéséül az Internacionálé eléneklésével fejezték ki tiszteletüket a Tanácsköztársaság hőseire emlékezve.”