Már a kiképzés alatt megszöknek a katonák – ukrán tiszt tárta fel a problémákat
Kós Zoltán 
"...Az ukrán parlament korábban szigorította a szabályozást: a dezertálás miatt kiszabható büntetés maximumát 8 évről 10 évre emelték..."
„Ukrajnában egyre több mozgósított katona hagyja el önkényesen az alakulatát már az alapkiképzés idején – erről beszélt egy ukrán tiszt egy televíziós interjúban. A jelenség hátterében elsősorban a hiányos és a modern hadviseléshez nem alkalmazkodó felkészítés áll – közölte az Unian hírügynökség.
Margarita Omeljanenko, a Szvoboda zászlóalj tisztje a Kyiv24 csatornán elmondta: a legtöbb esetben az úgynevezett alapkiképzés szakaszában történik az önkényes eltávozás, azaz dezertálás. Szerinte a problémát az okozza, hogy a kiképzés nem ad megfelelő, a valós harctéri körülményekhez igazodó tudást.
A tiszt hangsúlyozta: a frissen mozgósított katonák már a kiképzés során bizonytalansággal és félelemmel szembesülnek.
– Nem tudják, mi vár rájuk. A kiképzőközpontok légköre sokszor olyan, mintha minden nap az utolsó lehetne. Ez demotiválja őket még azelőtt, hogy a frontra kerülnének
– fogalmazott.
Omeljanenko szerint a legfontosabb feladat a kiképzés minőségének javítása, különösen a modern hadviselés sajátosságaihoz igazodva. Mint mondta, a mai harctéren egyre nagyobb szerepet kapnak a drónok, ezért a katonáknak már az alapkiképzés során meg kell tanulniuk az ezek elleni védekezést is.
– A leendő gyalogosnak tudnia kell, hogyan mozogjon drónok jelenlétében, mikor kell fedezékbe húzódni, hol találja meg a legközelebbi menedéket, és hogyan használjon fegyvert akár egy optikai kábellel irányított drón lelövésére
– magyarázta.
A tiszt kiemelte: a kiképzést a lehető leginkább a harctéri valósághoz kell közelíteni.
– Meg kell tanítani például azt is, hogyan ássanak maguknak fedezéket. A mai gyalogos háborúban a túlélés kulcsa, hogy eljussanak a pozícióba, beássák magukat, és ne fedjék fel a jelenlétüket
– tette hozzá.
Szigorítások sem hoztak áttörést
Az önkényes eltávozás problémája régóta napirenden van Ukrajnában. Korábban Szolomija Bobrovszka parlamenti képviselő is arról beszélt: önmagában a szigorúbb büntetések nem oldják meg a helyzetet.
Az ukrán parlament korábban szigorította a szabályozást: a dezertálás miatt kiszabható büntetés maximumát 8 évről 10 évre emelték. A képviselő szerint azonban „csak a büntetés nem működik”, szükség van az esetek differenciált vizsgálatára is – figyelembe véve, hogy ki, milyen körülmények között és mennyi szolgálati idő után hagyta el az alakulatát.
A szakértők szerint a kiképzés modernizálása és a katonák mentális felkészítése kulcsfontosságú lehet a jelenség visszaszorításában.
Fotó forrása / Eredeti írás: KISZó
About the Author
Nagy István 
