szerkeszto 
„Spanyolország lehetővé tenné a kettős állampolgárság megszerzését a románok számára, és ennek megvalósítására közös munkacsoportot hoz létre Romániával – jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök Nicolae Ciucă román kormányfővel közös sajtótájékoztatóján a kelet-spanyolországi Castellón de la Planában.
A két politikus az első spanyol-román kormányzati csúcson találkozott egymással, a két kabinet 12 minisztere is részt vett és hét különböző területet érintő, többek között munkaügyi, mezőgazdasági, egészségügyi megállapodást is aláírtak.
Pedro Sánchez szerint a spanyolországi román közösség társadalmi, gazdasági hozzájárulásának elismerése, egyúttal „rendkívüli politikai üzenet”, hogy Franciaország és Portugália után Románia lehet a harmadik olyan európai állam, aminek a polgárai anélkül szerezhetik meg a spanyol állampolgárságot, hogy le kellene mondaniuk az eredeti állampolgárságukról.
Nicolae Ciucă elmondta, hogy először technikai egyeztetések kezdődnek majd a két ország között azokról a lépésekről, amik szükségesek, hogy „a nem túl távoli jövőben” bevezethessék a kettős állampolgárságot.
Spanyolországban a románok alkotják a legnagyobb, több mint 1,1 millió emberből álló külföldi közösséget. A többségük a madridi és a valenciai tartományban él, a csúcs helyszínéül is egy olyan várost választottak, ahol nagy a román közösség.
A találkozón mindkét kormányfő kifejezte elkötelezettségét az európai kontinens biztonsága és az Ukrajna melletti szolidaritás kérdésében.
A spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy december elsején nyolc F-18-as vadászgép és 130 spanyol katona csatlakozik a NATO fekete-tengeri missziójához Romániában.
Pedro Sánchez megismételte: Spanyolország teljes mértékben támogatja, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon. Nicolae Ciucă szerint Románia már régóta megfelel a csatlakozás követelményeinek, ráadásul most bizonyította, hogy a szomszédos Ukrajnában zajló háború közepette is képes a határok megfelelő védelmére.
A miniszterelnökök aggódnak az elszabadult energiaárak miatt, és sürgették az árakat szabályozó uniós intézkedéseket. „Nem a jó úton haladunk” – jelentette ki Pedro Sánchez, aki elégtelennek nevezte az Európai Bizottság legújabb, kedden ismertetett, árplafonról szóló indítványát. Szerinte ambiciózusabb javaslatra és azonnali cselekvésre van szükség.
Ausztria nem támogatja Románia schengeni tagságát
Ausztria támogatja Horvátország schengeni tagságát, de Romániáét és Bulgáriáét nem – közölte Karl Nehammer osztrák kancellárt Zágrábban Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Nehammer azt mondta, figyelembe véve az útvonalat, amin a legtöbb migráns Ausztriába érkezik, Bécs másként fog szavazni az egyes tagjelöltek schengeni csatlakozásáról.
„Amikor a schengeni térség bővítéséről beszélünk, és egyúttal kritikákat fogalmazunk meg az Európai Bizottság erre vonatkozó terveivel kapcsolatban, figyelembe kell venni azokat a problémákat, amikkel Ausztria szembenéz” – mondta.
Elmondta, hogy Ausztriában idén 100 ezer illegális bevándorló kért menedékjogot, és közülük 75 ezret egyetlen EU-s tagországban sem regisztráltak.
Azt mondta, Horvátország teljesítette a feltételeket, mert az ottani hatóságok pontosan meg tudják állapítani, hogy a migránsok melyik országokból érkeztek, Romániának és Bulgáriának viszont problémái vannak a határok védelmével. Nehammer szerint „Schengennek akkor van értelme, ha az EU külső határai olyan jól védettek, hogy az övezeten belül nincsenek problémák”.
Plenkovic szerint „Horvátország a schengeni övezet majdani tagjaként része a probléma megoldásának, de maga nem jelent problémát”. Zágráb tisztában van azokkal az aggodalmakkal és nehézségekkel, amikkel Bécs szembesül az illegális migráció terén, és hajlandó minden EU-s tagországnak további tájékoztatással szolgálni, mit tett Horvátország az EU külső határainak védelme érdekében – mondta.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án találkoznak Brüsszelben azzal a céllal, hogy döntsenek Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságáról. A döntést csak egyhangúan lehet meghozni. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábban már támogatta Horvátország csatlakozását. (MTI)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
