A béke azt jelenti, hogy nincs háború, az államok döntően politikai, gazdasági, ideológiai eszközökkel érvényesítik érdekeiket. A béke egyensúlyt is jelent. Annak elismerését, hogy egyik félnek sem éri meg vállalni a háború kockázatát.
A háború akkor indul el, amikor a fennálló egyensúly már nem szolgálja egyes államok érdekeit, vagy kifejezetten kárt okoz, és az adott államok nem találnak más hatékony eszközt. A háború elindulhat akkor is, amikor az egyensúlyrendszer fokozatos megszűnésével valamelyik állam olyan kedvező helyzetbe kerül, hogy vállalja a háború kockázatát.
Jalta: felosztották Európát
1945-ben a háború győztesei, az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió befolyási övezetekre osztották Európát. A USA felismerte, hogy szeretnék ugyan vissza szorítani a szocializmust, de a második világháborúban győztes Szovjetunió ellen nem kezdhet új háborút.
A Szovjetunió 27 millió embert vesztett a háborúban. Nem akart új háborút, a létrejövő szocialista országok erősitésére rendezkedett be.
Kelet-Európa szovjet érdekszféra lett, Nyugat-és Dél Európa pedig amerikai. Amit nem tudtak se ide, se oda sorolni, azt megosztották. Igy lett a tőkés Nyugat-Németország és a szocialista NDK.
Lehet szidni ezt a rendszert, de működött. 1956-ban, a magyar események során az USA nem küldött csapatokat Magyarországra. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába, de nem fordultak Ausztria és általában a nyugat felé, pedig 1968-ban ott is forrongott a helyzet.
A nyugat 1945 után a hidegháború eszközeivel megkísérelte megváltoztatni az erőegyensúlyt és visszaszorítani a Szovjetuniót, de ez nem járt sikerrel.
1990 – új kompromisszumok
1990-ben ez a rendszer összeomlott, mert az egyik pillér, a Szovjetunió kiesett. A nyugat tisztában volt azzal, hogy Oroszország továbbra is létezik, de 1990-ben a nyugatnak nem volt ereje Oroszország ellen vonulni. Előbb a kelet-európai országokban kellett a kapitalizmust megerősíteni. Őket kellett a nyugati uralmat biztositó intézmények, a NATO és az EU ellenőrzése alá vonni.
Létrejött egy új rendszer. Oroszország tudomásul vette, hogy Közép Európa és a Baltikum a NATO érdekszférája lett. A nyugat elfogadta Oroszország létét és azt, hogy a volt szovjettagköztársaságok függetlenek ugyan, de nem csatlakoznak a NATO-hoz és az EU-hoz.
A nyugatnak nem tetszett ez a rendszer, de kénytelen volt fenntartani ideig-óráig. Borisz Jelcin 1991-99 között volt Oroszország elnöke és hajlandó volt az orosz érdekeket feláldozni és úgy táncolni, ahogyan az USA fütyült. Ennek következménye volt az is, hogy Oroszország érdemben nem segítette Jugoszláviát, amikor a NATO 1999-ben megtámadta. Vlagyimir Putyin elnöksége alatt azonban az orosz érdekek kerültek előtérbe, Oroszország fellépett saját biztonsága érdekében.
Amerikai Európát!
A nyugat az elmúlt évtizedben ezt a rendszert akarta megváltoztatni. Új államokat vontak be a NATO-ba. Megindult Ukrajna felfegyverzése. Lengyelországtól Romániág pedig olyan övezetet hoztak létre, ahol szabaddá vált az amerikai csapatok telepítése és mozgása. 2020-ban az USA és a NATO megkísérelte megdönteni Lukasenko belarusz elnököt és Belaruszt egy új típusú hibridháborúval átvinni a nyugati oldalra. Nem sikerült! Innen tovább csak idő kérdése volt a kelet-európai háború kirobbanása.
Új nemzetközi rendszer kell!
A jelenlegi európai rendszer végóráit éli. A megoldás olyan rendszer lenne, amelyben Európa népei békében, kölcsönösen előnyös alapon együtt élnek és együttműködnek.
A kapitalista rendszer egyelőre nem tudja a megoldást. Ezért hosszú háborút akarnak, s ennek során akarják az erőviszonyokat megváltoztatni.
Az igazi megoldás a kapitalizmus leváltása, olyan világ megteremtése, ahol nem a tőke, nem a pénz, hanem az ember érdekei számítanak.
