„A kereskedők azzal szembesülnek, hogy az átlagárak folyamatos növekednek egy kiszámíthatatlan piacon – mondta az Index megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég energetikai elemzője annak kapcsán, hogy bár jelenleg nem rekordmagas gázárakkal szembesülünk, ám a strukturális problémák miatt fel kell készülni hosszú távon arra, hogy a gatyánk is rámehet.
Október végén érdemben csökkenésnek indultak a gázárak. Ezt három dolognak lehetett betudni:
- a gáztárolók töltöttségi szintje Európa országaiban rendre jól alakultak,
- Európa tudta csökkenteni a keresletét,
- valamint a tél az akkori előrejelzések szerint enyhébben alakulhat.
Csak kevesen hívták fel az energiaárakkal kapcsolatos trendekre a figyelmet, pedig számos elemzés szerint strukturális probléma áll – az egyébként a korábbi évekhez képest magas – energiaárak mögött. Az Index által megkérdezett elemzők szerint biztos, hogy tartósan velünk maradnak a magas árak, erre számtalan jelből lehet következtetni.
Energiahordozónként más és más a kiváltó oka a magas áraknak, de közös pont, hogy az utóbbi évek alacsony beruházási szintjén mindenképp változtatni kell, ha azt szeretnénk, hogy az ellátásunk zavartalan legyen, megfizethető ár mellett. Ám ezeknek az átfutási ideje több évet vehet igénybe
– összegezte a kérdést az Index megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani árszintek több mint hatszorosa a tízéves átlagnak. Szerinte ezt egyértelműen Oroszország számlájára lehet írni, hiszen ameddig Oroszország megközelítőleg 20 százalékát küldi a korábbi évek megszokott gázmennyiségének, addig rövid távon nehezen lehet elképzelni, hogy érdemben csökkenni tudjon az európai gázár.
A Rystad elemzői szerint ha az amerikai gázexport felfutásából számolunk egyensúlyi árat, akkor 30 EUR/Mwh lehet a hosszú távú gázár, ami töredéke a mostani gázárnak, de még mindig 40-50 százalékkal magasabb, mint a pandémia előtt időszakban volt.
Ha nem nézünk oda, attól még baj van
Hortay Olivér, a Századvég vezető energetikai elemzője szerint a tőzsdei gázárak az elmúlt években olyan mintát vettek fel, hogy időről időre kialakulnak ún. ártüskék. Szerinte ezeket elsősorban az Oroszország és az Európai Unió között kialakuló, egyre mélyülő kereskedelmi konfliktus, illetve az ebből fakadó piaci szűkületek okozzák. Lapunknak kiemelte, hogy az ártüskéket követően mindig van korrekció, ugyanakkor a problémát az okozza, hogy a korrekciókat követő egyensúlyi ár egyre magasabb. Ráadásul a tüskék egyre magasabbak és időben tovább tartanak.
Így a kereskedők azzal szembesülnek, hogy az átlagárak és a piac változékonysága egyaránt folyamatosan növekszik
– összegezte Hortay Olivér, aki felhívta arra a figyelmet: az első ártüske tavaly ősszel az Európai Unióban nagyobb erővel csapott le, mint más régiókban, ami szerinte részben annak volt köszönhető, hogy az európai országok jelentős része megszüntette az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződéseit, így a tavalyi évben Moszkva megtehette, hogy kevesebb gázt szállítson az európai piacra.
Az orosz lépés mögött politikai motivációként azonosítható, hogy a kisebb volumennel – és az abból fakadó magasabb árakkal – Moszkva nyomást szeretett volna helyezni az EU-ra – és elsősorban Németországra –, hogy engedélyeztesse az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. „Sokan már a tavalyi első ártüskénél is felhívták az energiaárakkal kapcsolatos problémákra a figyelmet, de Brüsszel ezeket rendre lesöpörte az asztalról. Mondván, hogy ez csak egy egyszeri szűkület” – fogalmazott a Századvég elemzője.”
Címlap fotó: Kaszás Tamás / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
